Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Kárbin Ákos: Egyházpolitikai küzdelmek Egerben, 1890-1895
52 Egyháztörténeti Szemle IX/3 (2008) hogy a Wekerle-kormány megbukott.”25 A publicista nagyon elfogultan nyilatkozott a kormány bukásáról, írásából csak úgy árad az ellenszenv és a káröröm, mikor megfogalmazza az egri polgár számára a kormány bukásának okait. Szavai, mondatai a tények közlésén kívül tájékoztatják az olvasót a politikai és a magán véleményéről, amely csöppet sem kíméli a politikusokat. Ebből arra a következtetésre kell, hogy jussak, hogy az egri érsekség árnyékában a korabeli közvélemény nem nézte jó szemmel az 1892 és 1895 között működő Wekerle kabinet ténykedését. Talán Wekerle Sándornál is gyűlöltebb személyiség volt gróf Szapáry Gyula, akinek volt némi köze Heves vármegyéhez. Az újság 1895. évi 4. számában közölnek egy cikket arról a szereve- zó'désről mely 1892 októberének végén volt kialakulóban a kabinetfőnök ellen. Azzal érvel a szerző, hogy a politikai erkölcstelenség mértéktelen a szabadelvű párt részéről és az egyházpolitikai törvények miatt a személyi érdekeket állították előtérbe az elvi alap helyett.26 27 „Mibe kerül a válság?”2? Ezzel a címmel jelent meg egy glossza. Ahogy egy ellenzéki laptól elvárható minden eszközt bevet annak érdekében, hogy az ex- kormányt rossz színben tűntesse fel. Sőt mi több már a Bánffy kabinet ellen is agitál, amely még jóformán nem is tett semmit. A hírlap közli a Wekerle-kormány tagjainak nyugdíj összegét, a miniszteri és államtitkári összegek pontosan 45 ezer forintot tesznek ki. A Bánffy-kormány is beterjesztette a nyugdíjigényét, ami 32 ezer forint összeget jelentett a költségvetésnek. Illetve még azt is sérelmezik, hogy az anyakönyvek 20 millió forintjába kerülnek az államnak, amely felemészti a nemzeti jövedelmet. Az egyházpolitikai törvényeket elhibázott lépésnek tartja. „így néz ki a magyar liberalizmus” - fejtegeti a cikk szerzője. A lap 44. számában közli azt, hogy a Bánffy-kormány október l-i hatállyal életbe lépteti az egyházpolitikai törvényeket. Ugyanis ki akarta kerülni az egyházi anyakönyvvezetőkkel esetlegesen felmerülő konfliktusokat, vagyis azt a szituációt, hogy az új anyakönyvvezetők a születési és haláleseteket előbb kezdték volna anyakönyvezni, mint a házasságkötéseket. A polgári anyakönyvvezetők funkciójukból fakadóan ünnepélyesen jártak el. Ez 25 Uo. 26 Egri Híradó, 1895. 4. sz. (január 12.) 27 Egri Híradó, 1895. 8. sz.
