Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Kárbin Ákos: Egyházpolitikai küzdelmek Egerben, 1890-1895

48

Egyháztörténeti Szemle IX/3 (2008)

Viszont az 1868. évi Lili. törvénycikk világosan rendelkezik erről, amely kimondja, hogy a fiúk az apjuk a lányok, pedig az anyjuk vallását kövessék. Ezt a rendelkezést viszont a katolikus egyház egyáltalán nem tartotta be, sőt az időközben hozott szankciókat kikerülte. A pápai intézmény úgy vélte, Magyarországon az uralkodó hallgatólagos támogatásával megőrizhetőek a katolikus egyház előjogai, megtarthatja az anyakönyvezést, a házasságkötést, az egyházi házassági bíráskodást, megtilthatja a keresztények és zsidók közötti házasság engedélyezését. XIII. Leó pápa Magyarországnak fontos szerepet szánt a polgári világfelfogás terjesztésének meggátlásában.11 A pápa bíztatására a papok sorra megszegték az állam törvényeit és mint tudjuk, ekkor kerítettek sort az elkeresztelésekre.12 * Ilyen és hasonló esetek elkerülése végett adta ki szigorú körrendeletét Csáky 1890. február 26-án az egyházmegyéknek és a törvényhatóságokhoz az elkeresztelések miatt.'3 A rendelet viszont nagy felháborodást váltott ki a katolikus papság körében, akik szerint a rendelet vallásdogmatikai kérdéseket feszegetett, pedig nem volt másról szó, csakis az illetékes lelkészségek adminisztratív értesítését a helyes anyakönyvvezetés céljából.

A politikai csatározások oly hevesek voltak, hogy a Wekerle kormány 1894. június l-jén lemondott és az uralkodó gróf Khuen-Héderváry Károly horvát bánt kérte fel kormányalakításra. Viszont a bán meg sem próbálkozott a kormányalakítással, hanem elállt tőle Wekerle és kabinetje rendkívüli népszerűsége miatt. Ferenc József június 4-én Magyarországra érkezett és ismét Wekerlét kérte fel miniszterelnöknek.14 Viszont az új kormányban voltak személyi cserék. Ezek közül is a legjelentősebb a

11 XIII. Leó pápa „Quod multum diuque optabamus” című enciklikáját 1886-ban bocsátotta ki a török uralom alól 200 esztendeje felszabadított Buda évfordulójára, amelyben határozottan megtilt minden olyan törekvést Magyarországon, ami a katolikus hit tanai ellen irányul, megtiltja a keresztények zsidók közötti házasságot és felszólítja a papokat, hogy lehetőleg minden gyermeket katolikusnak kereszteljenek.

12 Gergely András - Szász Zoltán: A kiegyezés után. Bp., 1978 (Magyar História) 196.

'3 Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története. Bp., 1986. 419.

14 Geyr, von Géza Andreas: Sándor Wekerle, 1848-1921. Die politische Biographie eines ungarischen Staatsmannes der Donaumonarchie. München, 1993.148.