Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Kárbin Ákos: Egyházpolitikai küzdelmek Egerben, 1890-1895

Egyházpolitikai küzdelmek Egerben

49

gróf Csáky Albin helyét felváltó váltó jeles tudós báró Eötvös Lóránt az új vallás- és közoktatásügyi miniszter. xs

Az egyházpolitikai törvényjavaslatok végül is bekerültek tárgyalásra a főrendi ház napirendi pontjaiba, valamint megszavazásukat és a király általi szentesítést követően aztán a Törvénytárba is. 1894. évi XXXI. te. kimondta a kötelező polgári házasságot, amelyet a bíróság felbonthatott. A 1894. XXXII. te. a vegyes házasságokból szültetett gyerekek sorsát pedig a fent említett módon rögzített - vagyis a fiúk az édesapjuk a lányok az édesanyjuk vallását követik - gyakorlat megmaradt, a polgári anyakönyvezésről a 1894. XXXIII. te. határozott, amely ezt a funkciót a belügyminiszterre bízta.

Az izraelita vallás recepciójáról 1895-ben született döntés, az 1895. XLII. te. rendelkezik az izraelita vallást a bevett vallások közé emeléséről. Az egyházpolitikai reformok a magyarországi liberális polgári jogalkotás nagyon fontos, sőt inkább kiemelkedő állomását képezik. Azonban a folytatás jórészt elmaradt.

Jogszabályok a mindennapi életben

Eger, avagy a konzervativizmus védőbástyája

Eger a korabeli Magyarország kisvárosainak egyik jelentős helyszíne és nem utolsó sorban Heves vármegye székhelye, mindemellett egyházmegyei központ is. Akkoriban a hanyatló kisváros képét mutatta Eger, mivel a polgárság száma csökkent és a nagyipar sem tudott tartósan gyökeret verni. A 19. század második felében az ipari termelés a városban nem volt jelentős, illetve korábban nagyobb méreteket öltött.* 16 * Ezt a pozícióját a térség már nem töltötte be. Az 1870-es években kiépült főbb közlekedési útvonalak és vasútvonalak elkerülték Egert. Viszont a kézműipar ennek ellenére is Gyöngyösön és Egerben összpontosult.1? Viszont ezzel egy időben a katolikus egyház befolyása jelentősen növekedett, igaz az érseknek már nem volt javaslati joga a várost vezető személyek megválasztására. Azonban az 1871. évi XVIII. te. a városi képviselőtestületeknél bevezette az úgynevezett virilista rendszert. Ennek a rendeletnek az értelmében a képviselő- testület tagjainak csak a felét választották a másik fele, pedig a

*5 PÖLÖSKEI Ferenc: A magyar parlamentarizmus a századfordulón. Politikusok és intézmények. Bp., 2001. 81. (História könyvtár. Monográfiák, 15.)

16 Orbánnédr. Szegő Ágnes: Egri zsidó polgárok. Bp., 2005.45.

!? Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében. In: Tanulmányok Heves megye történetéből, 14. Eger, 1996. 164.