Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Kárbin Ákos: Egyházpolitikai küzdelmek Egerben, 1890-1895

Egyházpolitikai küzdelmek Egerben

Kárbin Ákos

Egyházpolitikai küzdelmek, 1890-1895

Az 1867. évi Kiegyezés sok problémát megoldott, többek között a polgári szabadságjogok biztosítását, aztán megteremtette az alkotmányos törvényalkotást, amely garantálta a polgárok alapvető' jogait.1 Azonban néhány kérdést nyitva hagyott, így például a lelkiismereti és vallásszabadságról, azonban csak 1895-ben, csaknem két évtizeddel a kiegyezés után rendelkeztek. Például ezek közé sorolhatjuk az izraelita vallás recepcióját. A Kiegyezés megteremtette a zsidó emancipációt, azonban az izraelita vallás bevetté nyilvánítása elmaradt. A probléma gyökereit az 1840-es évek szabadelvű mozgalmaiban kell keresnünk, amely egyik fő célkitűzése volt az egyház és állam funkcióinak a szétválasztása, illetve addig az egyház által gyakorolt aktusoknak egy részét az államra ruházni. Az 1840. évi XXIX. te. (A zsidókról) lehetővé tette az izraeliták számára a szabad letelepülést, kivéve a bányavárosokban, V. Ferdinánd, pedig 1846. évi július 27-i rendeletével eltörölte a zsidókra kivetett különadót, az ún. türelmi adót.2 3 4 Az 1848-as országgyűlés újító szándékait az akkori reformkatolicizmus irányadó képviselője az oktatási és vallásügyi miniszter, Horváth Mihály püspök szorgalmazta, aki liberális reformokat követelt a katolikus egyház számára és sürgette annak nagymértékű elválását az államtól.3 Állam és egyház szétválasztása viszont sohasem sikerült Magyarországon, de nem működött az államegyház gyakorlata sem.-*

Tulajdonképpen gróf Csáky Albin célja sem az állam és egyház szétválasztása volt, mert jól tudta a Magyar Állam és a Katolikus Egyház szimbiózisa oly nagy mértékű, a királyi felségjogok és a katolikus egyház kapcsolatrendszere szinte kibogozhatatlan, ezért csupán a funkciókat kell szétválasztani, melyek teljesen

1 A kiegyezés. Szerk.: Ceiger András. Bp., 2004. (Nemzet és emlékezet) 131-144.

2 Gerő András: Zsidó utak - magyar keretek a XIX. században. Liberálisok, antiszemiták és a zsidók a modern Magyarország születésekor. In: Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon. Szerk.: Varga László. Bp., 2005. 60.

3 Horváth Mihály: Polgárosodás, liberalizmus, függetleségi harc. Válogatott írások. Szerk.: PÁL Lajos. Bp., 1986. 36.

4 Gyurgyák JÁNOS: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., 2001. 66.