Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Sarnyai Csaba Máté: Deák Ferenc és a katolikus önkormányzat megvalósításának nehézségei
36 Egyháztörténeti Szemle IX/3 (2008) mint az ország uralkodóját, minden vallásfelekezet és egyház fölött törvényesen megilleti a legfelsőbb betekintési jog. A tervezett képviselettel „az ő személyét képviselői által pártok közé [sorolnánk], melyek minoritásban is maradhatnak”.'’0 A kegy- urak épp úgy választók és választhatók, és így részt vehetnek a világiak választásában, mint bármelyik másik katolikus hívő. Az elhangzottak értelmében Deák, mind a királynak szánt két, mind a kegyuraknak biztosított négy képviselői helyet elutasítja és az így felszabaduló hat mandátummal a választott világi képviselők számát kívánja növelni. Szavai ebben az esetben részben célt értek, mivel a gyűlés 34 szavazattal 32 ellenében elvetette az uralkodó két személy általi képviseletére vonatkozó részt, de a kegyurakat megillető négy képviseleti helyet változatlanul meghagyta. Arra, hogy Deák figyelme a választási szabályokkal kapcsolatban is mindenre kiterjedt jó példa az a vita, amely arról folyt, hogy a választóság kritériumai közé sorolható-e a „feddhetetlen magaviselet”.'’1 Deáknak nem a feddhetetlenség eszméje ellen van kifogása, hisz ez jogos elvárás egy képviselővel szemben. Az azonban a gyakorlatban nehezen dönthető el, és sok viszályra adhat alkalmat, hogy ki számít feddhetetlennek. Az is lehetséges, hogy valaki nem feddhetetlen egyházi értelemben, de világi tekintetben igen, „míg ellenkezőleg az is lehet, hogy a világi hatóság előtt valaki bűnvádi kereset alá is vonatott s egyházi értelemben feddhetetlensége ellen még sem tétethetnék kifogás”.40 41 42 43 Ezen érvek hatására a gyűlés a „feddhetetlen magaviseletű” kitételt törölte a paragrafusból. Időben a következő, de súlyában kiemelkedően fontos kérdés volt, hogy a választói névjegyzék összeállítása, illetve a választások lebonyolítása és ellenőrzése során a világi tagok esetében ne legyen az egyháziaknak a választási szabályzatban eleve garantált befolyása.^ Kuti Márton kijelentette, hogyha korábban a kápta40 Kónyi, 1886. 241. 41 A gyűlés 1869. október 11-én tartott ülésén tárgyalta az autonómiát szervező gyűlés tagjainak választási módozatáról előterjesztett bizottságijavaslat 18. §. első pontját, amely így szól: „Választó minden 24 éves feddhetetlen magaviseletű ker.[esztény] katolikus férfiú, aki nem áll valamely bűnvádi kereset, illetőleg fenyíték alatt, vagy nem elmebeteg.” KÓNYI, 1886. 241. 42 Kónyi, 1886.242. 43 A katolikus autonómiát előkészítő gyűlés 1869. október 11-én tartott ülésén folytatta az autonómiát szervező gyűlés tagjai választásának módját tárgyaló bizottsági javaslat vitáját A 19. §. első pontja így szólt: ,A választók összeírását őhercegsége a prímás által kitűzött ha
