Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 1. szám - TANULMÁNY - Lukácsi Zoltán: Sombori József egyházi beszédei, avagy a katolikus prédikáció útkeresése a felvilágosodás korában

Sombori József egyházi beszédei

21

melyet hangos szavakkal ígírtetek az emberi nemzetnek?”122 Néha viszont néven is nevezi a franciák vallás- és polgárellenes intézkedéseit: „eleven példánk lehet az a nagy Nemzet, mely első felhevűlt zűrzavaraiban hasonló volt a magát sértegető, és meggyilkolni akaró bolond beteghez. Midőn Templomait barlangokká tette, Oltárait fosztotta; szent edénnyeit pénznek, harangjait ágyuknak öntette, [...] midőn a Franczia Nemzet Papjait öldeste, midőn a Keresztény Hitvallást lábaival eképpen tapodta: akkor a polgári boldogságnak is utolsó romladékai között tánczolt”.123 Tehát a francia forradalom elrettentő példa és bizonyíték, mivé lesz egy nemzet vallás és erkölcs nélkül, mivé lesz, ha enged a hamis ígéreteknek.124

Sombori józan okosságra, mértékletességre tanít. Az emberiség boldogságát a felvilágosult vallásosságban látja, amelyben harmóniában van a tapasztalat, az ész és a kinyilatkoztatás. Prédikációiban bátran használja a felvilágosodás terminus technicusait, de távol áll tőle minden erőszakosság, forradalmiság. Sokszor hangsúlyozza a polgári erények fontosságát. Ezt emeli ki Szent József magatartásában,125 a szent korona-tisztelet kapcsán,126 a helyes pálya-, hivatás-, és párválasztásról elmélkedve.127 Sok erényt nem a keresztény erkölcs, hanem a társadalmi hasznosság és a közjó szempontjából közelít meg. így érvel a pazarlás ellen,128 de szerinte a jó házasság és a helyes nevelés is elsősorban társadalmi felelősség.129 Hangsúlyozza, hogy „jó Hazafinak lenni a jó Keresztény tökéletességeihez tartozik”.130 Ugyanígy lelkesedik a szabadság eszméjéért is, de úgy látja, az igazi szabadság Istenben van, és tévesnek tartja a modern szabadság-eszményt: „Mi a szabadság? mindent, a mi az Istentől az okosság, és Kijelentés által meg vagyon tiltva, magunk, és mások veszedelmére öszvegázolni? Ezt cselekedték Salamon idejében is a bolondok, és istentelenek [...] a szabadság gyermekei nem szolgálnak, nem raboskodnak, nem töményeznek semmi nemtelen indúlatnak, hanem csak az Istennek; a kinek szolgálni annyit teszen mint uralkodni”.131

Beszédeiben furcsán keveredik a modernség és a maradiság, a legkorszerűbb tudományosság és a konzervativizmus. Definíciói, etimologizálásai, filozófiai rendszerezési hűen tükrözik a kor tudományos színvonalát, sokszor ma is helytállóak. Szentírásmagyarázata néha egészen korszerű, szinte hermeneutikai megközelítésű, amikor azt fejtegeti, hogy

122 SOMBORJ. III. 244. p.

123 SOMBORI. II. 60. p.

124 Vö. KlenáK NÁRCISZ: Franczia Tükör. Vácz, 1796.

125 Sombort. I. 25. p.

126 Sombori. II. 65. p.

127 Sombori. II. 191,223. p.

128 Sombori. III. 109. p.

129 Sombori. II. 218; III. 5. p.

130 Sombori. III. 346. p.

131 Sombori. III. 29-30. p.