Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Sarnyai Csaba Máté: Deák Ferenc és a katolikus önkormányzat megvalósításának nehézségei

Deák Ferenc és a katolikus önkormányzat

27

945 görög katolikus. Az árnyaltabb kép érdekében egy 1869-es adat, amely a katolikusoknak az összlakossághoz viszonyított számát, illetve arányát foglalja össze. A római katolikusok aránya 56,90%, a görög katolikusoké 8,80%, összesen pedig 65,70%.13 14 *

Tárgyalt korszakunkban is a katolikus autonómia-igény - hatáskör - egyik központi jelentőségű kérdésköre a katolikus egyházi vagyon tulajdonjoga, kezelésének és felhasználásának módja. Ennek okán néhány erre vonatkozó adatra is kitérünk. Meg kell azonban jegyezni, hogy a statisztikailag pontos bemutatás számunkra komoly nehézséget jelentett, mivel az egyházi, vagy annak tekintett vagyonrészek egészéről összefoglaló kimutatást a 19. század 60-as éveit illetően eleddig nem találtunk. Figyelemre méltó, hogy Dóka Klára a magyarországi egyházi birtokok 18-19. századi viszonyaival foglakozó, forrásokban igen gazdag, hiánypótló munkájában1“* országos jellegű összefoglaló táblázatokat az 1885-ös kataszteri felmérés alapján közöl. E szerint^ az ország területe, Erdéllyel együtt, 46.597.889. kát. hold volt, ebből egyházi kézben volt 2.26o.273.kat. hold, 4,85%. A római katolikus egyház birtokolt 1.674.849 kát. holdat, az egyházi földek 74,10%-át. A görög katolikus egyház 281.980 kát. holddal rendelkezett, ami 11%-ot tett ki. Összességében megállapítható, hogy a Róma fősége alatt lévő két egyház az egyházi földek döntő többségével, 1.956.829 kát. holddal, 85,10%-ával bírt 1885-ben. Érdemes még szem előtt tartani a birtokmegoszlás arányát. Ezt tekintve a római katolikus egyház összes birtokaiból az érseki és püspöki birtokok 716.405 kát. hold kiterjedésűek voltak, míg az apátságoké, prépostságoké, szerzetesrendeké együttesen 283.693.kat. holdat tett ki.

A politikai befolyás miben létét nézve pedig érdemes figyelembe venni, hogy az 1885-ös főrendi házi reformig tisztségüknél fogva a püspökök, főapátok, és a címzetes püspökök is a főrendi ház tagjai voltak, míg például a protestáns egyházak vezetői rangjukból eredően csak 1885 után kaptak itt helyet.

Különösen jelentős a lemaradás, az oktatásért felelős miniszter szerint, a népoktatás terén szemléleti és tárgyi feltételek tekintetében egyaránt azokban az intézményekben, amelyek a katolikus egyház irányítása alatt állnak. Annak ellenére így van ez,

13 Forrás: Gyáni Gábor — Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp., 1998. 139. (A felhasznált rész Kövér György munkája.)

14 Dóka Klára: Egyházi birtokok Magyarországon a 18-19. században. Budapest, 1997.19-24.

‘5 Uo. 19-20.