Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Dóra Zoltán: A Miatyánk szövegének értelmezéséhez
A Miatyánk szövegének értelmezéséhez n ra,~fehérre.”^ Úgy vélem, hogy a kommunikációs célt a de kötőszójobban kifejezi, mint a hanem. Végül ide kívánkozik még egy megjegyzés. Maleczki szerint „a már megszokott szövegnek mindig megvan az az előnye, hogy zenéje-ritmusa - mégha fals is - már otthonosan befészkelhette magát fülünkbe és lelkűnkbe”. Figyelembe kell azt is vennünk, hogy Jézus arámi nyelven beszélt, az Újszövetséget pedig görögül írták az evangélisták. Amikor a fordítók a görög textust átültették valamilyen nyelvre, nagyon figyelmesen kellett latolgatniuk a szavakat, hogy a lehető legpontosabban tolmácsolják az isteni kinyilatkozást. Maleczki József „Miatyánk-fordítása”, vagy inkább átírása, nem segíti az ima szövegének pontosítását, helyenként túl prózainak tűnik. Ez érhető tetten például ebben a sorban: „Gondoskodj naponként betevő falatunkról”. Közismert, hogy a falat elsősorban népies szóhasználat.^ Idézzük újra Jelenits Istvánt: „Jézus imádságának »eredetisége« az, hogy az Isten nevének megszentelésére, országának elérkezésére, akaratának teljesedésére vonatkozó »nagy kérések« mellé odakerülnek gondok közt botorkáló mindennapi életünknek kérései is. Ezek sem egyszerű, földi javakra vonatkoznak. A »holnapra való« kenyér eszkatalogikus vonatkozása félreérthetetlen. A »mennyei manná«-ról van itt szó elsőrendűen, arról, amelyet majd Krisztussal eszünk, amikor húsvétja beteljesül az Isten országában. (Luk 2,16) De ez az örök életre szóló táplálék már most is a miénk az eucharisztiában. Sőt, az a kenyér is ennek az ígéretét hordozza, amelyet Isten jóvoltából asztalunk mellett szétoszthatunk és elfogyaszthatunk. Maleczki József nyelvhelyességi, nyelvhasználati kifogásai szerintem nem valós problémák, a helyettük javasolt szavak, kifejezések legtöbbször nem eléggé kifejezőek, néhol „laposak”. Illyés Gyula egy 1976-ban megjelent A hit dolga című írásában elmondja, hogy „szíves felszólítást” kapott a „Hiszekegy korszerűbb lefordítására”. A következőket írja: „Napokra stilisztikai gondom lett rögtön az első mondat. »A hiszek egy Istenben« nyelvérzékem (s a nép szóhasználata szerint) azt jelenti: egy valamilyen Istenben hiszek »Hiszek egyetlen Istenben« tehát? Még ez sem szabatos A »credo unum Deum«-ot, mely annak idején a pogány sokistenhittel szemben volt állásfoglalás, végül így vetet- * * * 0 Nyelvművelő kéziszótár. Szerk.: Grétsy László - Kemény Gábor. Bp., 2005. (Második javított kiadás.) 219. ‘4 Vö. Arany János: Családi kör című versével: „jobb ízű a falat”. ‘5 Jeleníts, 1978.397.
