Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Dóra Zoltán: A Miatyánk szövegének értelmezéséhez

8

Egyháztörténeti Szemle IX/3 (2008)

vezik néhány nyelvjárásban a kenyeret „miatyánkközepé”-nek. Az Új magyar tájszótár Böhönyéről adatolja,6 7 de egy szóbeli közlés alapján úgy tudom, hogy Nagyvázsonyban is használatos. Ha vendégek érkeznek a házhoz, a háziasszonytól elsőként ezt kérdezik: „Kisült-e már a miatyánkközepe?”

A mindennapi kenyér azonban nem elég, kegyelemre is szükség van, ezt pedig Isten a vétkek, a bűnök megbocsátásával gyakorolja. Ez a kérés kapcsolódik tehát az előző mondathoz, majd ismét hasonlító értelmű mondat következik: „miképp mi is megbocsátunk...” Az utolsó kérés két tagmondata: „Ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól”, kizáró ellentétes viszonyban áll egymással. Az imát a latin Amen zárja le, amely a latinba a görögből került át, végső forrása pedig a héber ámen.

Ezek után vizsgáljuk meg Maleczki József kifogásait! Elsőként a vonatkozó névmást helyteleníti. Szerinte „a Miatyánk, aki a mennyekben vagy esetében nem helyénvaló...” Ő az összetett mondatot a „Mennyei Atyánk” jelzős szerkezettel helyettesíti. Valóban tömörebb, de nem biztos, hogy kifejezőbb is ez a szintagma. Az aki vonatkozó névmásnak ugyanis visszautaló szerepe van, használata nem hiba.

Hasonlóképpen állunk a „szenteltessék meg a te neved” szenvedő igéjével. Szerzőnk ezt is kioperálná az ima szövegéből. Bár a latin sanctificetur nomen tuum tükörfordításaként is felfoghatjuk. Jegyezzük meg, hogy más indoeurópai nyelvekben is szenvedő igealak áll a szószerkezetben, például az oroszban: da szvjatitjsza imja tvoje; szlovénban: posveceno bodi tvoje ime. A szenvedő igealak a magyartól egyáltalán nem idegen, hiszen a régebbi nyelvben — még a 19. században is - használatos volt.7

Maleczki szerint a szenteltessék azt jelenti, hogy azért kell megszentelni, mert nem szent. Az én értelmezésem szerint imáinkkal kell megszentelnünk Isten nevét, hogy mindenki számára szent legyen. A „legyen szent” névszói igei állítmány, amelyet az átköltésben olvasunk, voltaképpen ugyanúgy kérés: legyen! (Tehát még nem szent?)

És vajon mi a hiba a „legyen meg a te akaratod” mondattal? A teljesüljön és a legyen között árnyalatbeli különbség van. Úgy vélem, hogy a legyen meg sokkal kifejezőbb, mert azt jelenti, hogy elfogadjuk az isteni akaratot, tudjuk, hogy a felettünk való akaratot nem változtathatjuk meg, hétköznapi nyelven szólva,

6 Új magyar tájszótár. III. Főszerk.: B. LőrinczÉva. Bp., 1992.1260.

7 Ld. például Arany Jánosnál: „Adassák e levél...” stb.