Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - TANULMÁNY - Lukácsi Zoltán: Sombori József egyházi beszédei, avagy a katolikus prédikáció útkeresése a felvilágosodás korában
Sombori József egyházi beszédei 17 csak erkölcsnemesítő könyv, sőt a mitológiák egyike, és nem sugalmazott isteni kinyilatkoztatás.92 Ezért megállapításait legtöbbször még szélesebb alapra vezeti vissza, igazát bizonyítandó a közös emberi értékek: az értelem, a természettörvény és a nevelés mindenkire érvényes törvényszerűségeit hívja segítségül, s ezekből vezeti le a katolikus tanítást és erkölcsöt is.93 Ez az oka, hogy beszédeit a többi keresztény felekezet lelkészei is megtanulhatták. Somborira ugyanis — elődeivel ellentétben — nem jellemző a protestánsokkal való polémia, tanításuk kigúnyolása. Egyszer fordul csak elő, hogy az eukharisztia kapcsán burkoltan utal a protestáns tanításra, és bizonyítja, hogy ha az oltári szentség csak jelkép, akkor az Újszövetség semmivel sem tökéletesebb, mint az O.94 Néhányszor pedig a képek helyes tiszteletét fejtegeti, és visszautasítja a bálványimádás protestáns vádját.95 Fájdalommal tekint vissza az egyházszakadásokra, különösen is a 16. századira. Ugyanakkor rögtön kifejezi az egység iránti vágyát, sőt hazafias kötelességnek tartja az egység munkálását: „Ekkor kezdettek a Filozófiának némely idétlen gyemekei az Igazság, és Szeretet Asztalánál kétségeket, és viszongásokat támasztani: ekkor kezdettél előszer a Békesség Poharát felzavarni, és szájoktól eltaszitani. Több szerencsétlen századok alatt halmozódtak egymásra a szomorú mostoha környülállások, míg végre a tizenhatodik erőszakosan eltépte, szaggatta a szent atyafiság meggyengült kötelékeit és a réginek ellenébe új oltárokat épitett. — Vajha a mű üdőnknek engedtetett volna az jeles szerencse, hogy kezetfogva minnyájan az egy Oltár, a Krisztus Oltára eleibe borulnánk [...] Óhajtani kell azt minden jó Hazafinak, hogy minekutánna tartomány, nyelv, törvény egybekötöttek, és csak a Vallás választ meg, az egy igaz Hitvallás még szorosabban egyesítsen. Kivánni kell azt minden jámbor Kereszténynek, hogy minnyájunkat azon egy igaz értelem, és szeretet az Üdvösség útján egyesítsen”.96 Somborit tehát az ökumenikus gondolkodás egyik első magyar katolikus apostolaként tisztelhetjük, aki még Guzmics Izidor fellépése előtt kifejezte a keresztény egység iránti vágyat.97 Igaz, nem dolgoz ki semmilyen koncepciót, igénye nem tudományos megalapozottságú, de gondolkodása előre mutató. Nem azt keresi, ami a keresztény felekeze92 Jól bizonyítja ezt az az eset, amikor Kazinczy Ferenc és Spielenberg Pál Pesten a Kilián-féle könyvkereskedésben találkozott Alexovits Vazullal. Amikor ösz- szeszólalkoznak és Alexovits a Szentírásra hivatkozik, Spielenberg megjegyzi, hogy neki a „bibliai bizonyítás annyi, mintha a mitológiát fejtegetné”. Vö. KÖZI-HorvÁTH JÓZSEF: Alexovits Vazul, a legnagyobb pálos szónok. Győr, 1930. 36. p. 93 SOMBORI. I. 211., II. 169., 241-242., III, 161., 386. p. 94 SOMBORI. I. 242. p. 95 SOMBORI. I. 319., III. 28., 225. p. 96 Sombort. I. 273. p. 97 Vö. Csóka Lajos: Guzmics Izidor, a keresztény egység apostola. In: Népek nagy nevelője... Szerk.: SZÉNNAY ANDRÁS. Bp., 1981, 413-413. p.
