Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Az adventista misszió társadalmi bázisának alakulása Magyarországon 1945 és 1989 között
84 Egy ház történeti Szemle IX/2 (2008) ra) és a református (13%-ról 20,5%- ra) vallásból csatlakozók hányadának emelkedésével párhuzamosan történt. A nem adventista háttérből érkezetteket vizsgálva tovább emelkedett a katolikus (58,3%-ra), és csökkent a református (37,9%), valamint az evangélikus (2,3%-ra) áttérők aránya. A katolikusoké ezzel csaknem elérte a társadalmi átlagot. A református áttérőké 1,8-szor meghaladta a lakosságban betöltött arányszámot. Az egyhá- ziasan vallásosak aránya tovább csökkent (40,4%-ra), de még 2,5-szerese volt a magyar társadalomban tapasztaltaknak. A vallásukat nem gyakorlóké pedig lényegében a társadalmi átlagnak megfelelő értékre (33%-ra) emelkedett.32 Vallásosság módjával kapcsolatosan a katolikus és a református áttérők körében hasonló tendenciákat figyelhettünk meg. Csökkent az egyháziasan vallásosak aránya (38,5%-ra, illetve 39,3%-ra), míg a vallásukat nem gyakorlóké nőtt (35,9%-ra, illetve 29,6%-ra). (5-6. diagram) A fentiek következménye az első generációs adventisták arányának bővülése (28,8%-ról 43,3%-ra), míg a kettő és a több generációs adventisták esetében csökkenést tapasztalhatunk. Különösen igaz a második generációs adventistákra (29,7%-ról 18,1%-ra). A Hetednapi Adventista Egyház társadalmi viszonyaira vonatkozó statisztikai adatokról 1989-ből rendelkezünk, amely révén bepillantást nyerünk a 40 éves kommunista diktatúra hatására. A tagság társadalmi megoszlásáról a felekezet Dunamelléki Egyházterületéről kapunk adatokat.33 A gyülekezeti tagok 70,76%-a (1227 fő) nő volt. A felekezetben a hatvanas évekhez viszonyítva tovább folytatódott az elöregedési tendencia. Az egyházterület tagságának közel 60%-a (58,3%) 60 év feletti volt. A fiatalok aránya (30 év alatt) nőtt az 1960-as évekhez viszonyítva, de nem érte el a 10%-ot (9%). így a közép korosztály gyengülését regisztrálhatjuk. Az elöregedés nőknél előrehaladottabb volt, mivel 62%-uk idős (férfiak esetében 49,7%), míg csupán 7,2%-uk fiatal (férfiak esetében 13,5%). A tagság átlagéletkora 60 (nők 62, férfiak 57) év. A gyülekezeti tagok relatív többségét a 1940-es és 1950-es években keresztelkedettek (42%) alkották. Az idősebb generáció elhalálozásának tudható be, hogy az alacsony ke- resztségi eredmények ellenére minden ötödik gyülekezeti tag a ’80-as években (21%) merítkezett alá. Valamivel kisebb (15,6%) arányban szerepelnek az 1970-es esztendőkben a felekezethez csatlakozók. A második világháború előttiek befolyását sem tekinthetjük elhanyagolhatónak (9,7%). A hatvanas évekhez hasonlóan a rendszerváltozás előtti eszten32 Tomka Miklós adatai szerint az emberek 1984-ben 14,6%-a és 1986-ban 12%- a tartozott az egyháziasan vallásos kategóriába, míg 1984-ben a lakosság 29,1%-a, 1986-ban a 28,9%-a 1991-ben a 31,2%-a nem gyakorolta a hitét. Tomka, 1990. 282. p.; Földvárt, 2007. 275-276. p. 33 A Dunamelléki Egyházterület a Dunántúl megyéi mellett magában foglalja Budapestet, Pest, Bács-Kiskun, Nógrád megyéket, illetve Heves megye egy részét.
