Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Eszter: Egy cseh nemes írása a törökök vallásáról a 17. századból
Egy cseh nemes írása a törökök vallásáról... 63 nek előtt azt hangsúlyozza, hogy egy, de benne három személy van. Aztán beszél az Atyáról, akit úgy jellemez, mint Teremtőt, és szerető apát, akiben minden erény tökéletes formában van jelen. A Fiúval kapcsolatban azt emeli ki, hogy valóságos Isten és valóságos ember, „Theantroposz” Az Atyával és a Fiúval egylényegű a Szendélek. A fejezetet rövid hitvallás zárja a Szentháromságról, majd kijelenti, hogy a Szentháromságot tagadók, a mohamedánok és az ariánusok istenkáromlók, mert Isten lényegét tagadják. Érvelésében természetesen most is csak a Szentírásra hivatkozik. Ez a fejezet jellegéből adódóan inkább az antitrinitáriusok, mint a mohamedánok ellen íródott. A következő fejezet a világban végbemenő változások miértjére keresi a választ. Itt egy új szimbólumot vezet be, mikor az emberiség történelmét és az egyes emberek sorsát a színházhoz hasonlítja. A bevezetőben utal arra, hogy Isten választottal számára az élet színjátéka mindig jól végződik, míg az Isten szavát megvetők, és az Istent tagadók sorsa végül nem lehet boldog. Akik az Isten szavai szerint élnek, azok számára komédia, akik őt megvetik azoknak tragédia lesz ez a színdarab.33 A világ változásai csak ideiglenesek, mert aki a megpróbáltatások ellenére is hűséges marad az igaz Istenhez, arra az örök és változatlan égi királyság vár. Ebben a fejezetben is fontos helyet kap az ítélet motívuma, Góg és Magóg népének és a bűnös Babilonnak bukása, és a hűséges maradék megdicsőülése.34 A fejezetet azzal a gondolattal zárja, hogy azokra akiket Isten kiválaszt, új ég és új föld vár, de ezt még kiegészíti a test feltámadásának és megdicsőülésének gondolatával. Ezután egy hosszabb fejezet következik, amely a keresztény hitet elhagyókról szól. Ennek az elején is képet találunk. A kép központi figurája egy férfialak, aki a kép bal sarkában lévő nőalakot figyeli, aki a világot szimbolizálja. Közben a Halál megszemélyesített figurája már a nyakára tette a kötelet, az égből pedig két kéz nyúlik ki, egyikben koronát tartva, a másikban igát. A központi alak egy elutasító kézmozdulattal elhárítja mind a kettőt, és elfordul tőlük. Budovec megmagyarázza a rajzot, ami a hitelhagyás fokozatait mutatja be. Az „apostata” először megismeri Mohamed nézeteit, majd kételkedni kezd a Szentírás igazságában, és átadja magát a testi örömöknek, amikre a Korán csábítja. Elutasítja Jézus könnyű igáját, az erényes életet, és elveszíti a halhatatlanság koronáját. A Világhoz fordul, amit a nőalak személyesít meg, és aki földi gazdagságot és dicsőséget ad neki, de ez csak rövid ideig tart, bűnei zsoldja a halál.35 Konstantinápolyban sok olyan mohamedánnal találkozott, akik előtte keresztények voltak, de elhagyták hitüket. Budovec gyakran hangsúlyozza, hogy semmi 33 Budovec, 286. p. 34 Budovec, 298.; 300.p. 35 Budovec, 304-305. p.
