Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Eszter: Egy cseh nemes írása a törökök vallásáról a 17. századból
Egy cseh nemes írása a törökök vallásáról... 59 őrzésére figyelmeztesse a törökök ellen harcoló katonákat, bíztassa őket, Isten nem hagyja el a benne bízókat, ellenségei sorsa szükségszerűen a bukás. Az Antialkorán Budovec által írt bevezetővel kezdődik, majd három nagy részre, azokon belül alfejezetekre tagolódik, utóbbiak közt akadnak olyanok, melyek magukban is kerek egészet alkotnak, és olyanok is, melyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az első fejezet a török vallásról ad átfogó ismertetőt. Először annak egyes tételeit sorolja fel egyelőre csak röviden, majd magát a Koránt mutatja be. Minden egyes szúra tartalmát egyenként leírja, némelyiket részletesen, némelyiket csak pár szóval jellemzi. A következő részben ugyanígy bemutatja a Koránhoz kapcsolódó kiegészítéseket, végül a török vallásról való általános tudnivalókat foglalja össze. Ezek nem a saját gondolatai, egy 1550-ben Luther Márton előszavával megjelent latin Korán-kiadás és kritika fejezeteit kivonatolta.22 Ennek a könyvnek a hatása erősen érződik később Budovec saját koráncáfolatán is. Az első fejezetben tehát még nem foglal állást, csak bemutatja a forrásokat, amiből dolgozik, és egy átfogó képet ad a török vallás lényegéről. Ez a fejezet készíti elő a másodikat, ami ténylegesen Budovec gondolatait tartalmazza. Ez az Antialkorán legfontosabb része. A fejezet elején bibliai idézetekkel bizonyítja, hogy az iszlám mennyire ellentétes az isteni kinyilatkoztatással,23 majd arról ír, hogy miért veszélyes Mohamed tanítása. Első érvként hozza fel, hogy maguk a mohamedánok sem ismerik eléggé a Koránt, mert nem engedik az eredeti óarab nyelvről törökre fordítani. Az óarab nyelvet pedig kevesen ismerik. Budovec szerint ez nem véletlen, így akarják elrejteni az emberek elől, hogy a benne lévő tanítás hamis voltára ne derüljön fény.24 Ezért az egyszerű emberek csak kivonatokat ismernek a Koránból, vallásosságuk szertartások és jámbor szokások elvégzéséből áll.25 Budovec emellett leginkább azt rója fel Mohamednek, hogy tanítása erkölcsi téren szabadosságra ad lehetőséget. A vád gyakran visszatér más fejezetekben is, leginkább akkor, amikor a moha22 Budovec, 104. p. 23 „Hiába tisztelnek, ha emberi tudományt és parancsokat tanítanak.” (íz 29,13) „Aki elfordítja a fülét és nem hallgat a tanításra, annak még a tanítása is utálatos.” (Péld 28,9) „Aki a Szentleiket káromolja, nem nyer bocsánatot.” (Mt 12,31) „Mivel nem akarták Isten igazságát szeretni, ezért szolgáltatja ki őket Isten a tévelygés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak, és ne üdvözöljenek.” (2. Tessz 2, 10-11) „Akár egy mennyből való angyal hirdetne is nektek más evangéliumot azon kívül, amit mi hirdetünk, átkozott legyen!” (Gál 1,8) Budovec, 126. p. 24 Ehhez is csatol illusztrációt, egy Koránt, amin lakat van, nehogy napvilágra kerüljön tartalma, de Isten szavának, a Szentírásnak kulcsával ki lehet nyitni a lakatot, meg lehet fejteni a Korán „titkát” 25 Budovec, 128-129. p.
