Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Eszter: Egy cseh nemes írása a törökök vallásáról a 17. századból

60

Egyháztörténeti Szemle IX/2 (2008)

medán és a keresztény mennyország elképzeléseket hasonlítja össze.26 A keresztény vallás igazságát jelzik a vértanúk, a csodás események, amikről a Szentírás beszámol, valamint a bibliai alakok, akikről nem csak a jót, hanem az emberi gyengeségeiket is lejegyezték, épp ez bizonyítja, hogy a Biblia szerzői hamisítás nélkül őrizték meg az eseményeket és Isten szavát.27

Itt felvet egy eléggé különös érvet a Biblia igazsága mellett. A törökök azzal vádolták a kereszténységet, hogy ha igaz vallás lenne, nem lenne benne ennyi megosztottság, eltérő irányzat. Budovec szerint csak akkor nem alakulnak ki véleménykülönbségek, ha az adott vallás hívei nem törekednek Isten megismerésére, hanem vakon elfogadják tekintélyesnek tartott vezetőik véleményét, ami épp az iszlámra jellemző. A kereszténység ezzel szemben az Istent kereső emberek vallása.

„Végül leginkább azt emlegetik fel nekünk a mohamedánok, hogy ha a mi Szentírásunk az Istentől való lenne, akkor nem lenne róla annyi perlekedés, nem értelmeznék olyan furcsán. Erre én azt a választ adtam, hogy mi keresztények (kivéve a közömbös keresztényeket és az ateistákat) nem a Szentírás bizonytalan volta miatt vitatkozunk, hanem egyszerűen azon igyekszünk, hogy az Isten által sugalmazott írás O- és Újszövetsége, az ő egyedüli hatalma által, romlatlanul megmaradjon. így tehát azért, mert mi keresztények egyesek buzgóbban, mások hanyagabbul keressük benne az Istent, és az ő akaratát, kérdem én, azért már bizonytalan volna? [...] hasonlóan, mint mikor az aranyhegyeket különböző emberek bányásszák, egyesek szorgalmasabban és ügyesebben kutatnak, és csak magát a tiszta aranyat viszik el, mások — nagyobb munkával — a földdel együtt viszik el az ércet, amely föld ércben néha gazdagabb, néha szegényebb. De ha az ércben csak valami nagyon kevés arany vagy ezüst van, még mindig jobb, mintha csak sár lenne.” (Václav Budovec: Antialkorán 2. fejezet, 15. bekezdés)

A harmadik fejezet egy rajzzal illetve annak magyarázatával kezdődik. Budovec szívesen alkalmazta ezt a módszert, a másik két fejezetet is rajzokkal vezette be, melyeken keresztül könnyebben tudja szemléltetni mondanivalóját. A harmadik fejezet elejére helyezett kép arra emlékeztet, hogy Isten a történelem ura és irányítója. Ezután egy lista következik, melyben felsorolta a fejezeteket, majd röviden összefoglalta tartalmukat. A harmadik fejezet szerkezetét tekintve olyan alfejezetekből áll, melyek bár magukban is megállnák a helyüket, tematikailag illeszkednek egymáshoz, és egységes kompozícióvá állnak össze. Az első egység egy négy részből álló horológium. Témája egyrészt az emberiség története, másrészt a Szentírás. Az első rész címe: Horologium Lunare, vagyis holdóra, melyben tizenkét órára osztja fel az emberiség történetét Jézus születéséig,

26 Budovec, 129. p.

27 Budovec, 142. p. (9. bekezdés)