Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Béla Levente: Adalékok az Ecsedi Báthoriak 16. századi patrónusi tevékenységéhez és Nyírbátor reformációjához
Adalékok az Ecsedi Báthoriak 16. századi patrónusi •”> -> város lakosságának ez a szűk, de annál meghatározóbb része —, amint azt Szakály Ferenc tanulmánya részletekbe menően bemutatta Buda török kézre kerülése után az Alföld más kereskedő kolóniáihoz hasonlóan intenzíven kapcsolódtak be a távolsági kereskedelembe is. Ez a változás azt is magával hozta, hogy a város lakosságának szemléletmódjára nem csak a közelebbi, hanem a nagy földrajzi távolságban lévő egyházi változások és reformációs központok is közvetlen hatást gyakorolhattak.16 Ennek a helyi reformációval kapcsolatban korábban alig említett szempontnak a hangsúlyozása azért fontos, mert a reformáció hazai terjedése kapcsán már többen is rámutattak arra, hogy eszméinek terjesztésében döntő szerepe volt az „áros népnek”17. A vásárok a hitviták közkedvelt helyszínei voltak. A különböző vallási irányzatok képviselői tudatosan törekedtek a kereskedők megnyerésére, hiszen a tanaik iránt fogékony és a továbbterjesztésükben és támogatásukban fontos szerepet játszó társadalmi csoportot találtak bennük. Nyírbátor esetében ezt a reformációs mozgalom iránti fogékonyságot konkrétan igazolja Nyírbátori Somogyi Péter, a kereskedelmi tevékenysége nyomán meggazdagodó helyi parasztpolgár, és veje a szintén bátori kereskedő Lökös Bálint részletesebben ismert példája. Az oppidum lakossága javarészt az udvar kiszolgálását ellátó jobbágyrendű, jelentős részben iparos és kereskedelmi tevékenységet folytató lakosság mellett a birtokos család familiárisai közül került ki, akik közül többen szolgálati helyükön a Báthoriak e fontos birtokközpontjában telepedtek le. A település élete lassú, de évszázadokig töretlennek mondható fejlődése mögött meghatározóan a Báthori család sikerei álltak. Ez az előnyök mellett azt is jelentette, hogy az önkormányzatiság foka elmaradt az Alföld más hasonló méretű korabeli mezővárosaitól.18 A bátori egyházi élet formális átalakulása szempontjából tehát nem a község, hanem az egyház kegyurainak viszonyulása töltött be döntő szerepet. Nyírbátor város reformációja kapcsán elkerülhetetlen tehát, hogy a birtokos család érintett generációjának tagjait külön-külön is szemügyre vegyük különös tekintettel patrónusi tevékenységükre. Itt is több korábban kevésbé, vagy alig hangsúlyozott szempontra mutathatunk rá. 16 Érdekes adalék, hogy a wittenbergi egyetemre 1548. október 9-én beiratkozott egneve alapján nyírbátori származású hallgató Bátori Imre. RÉVÉSZ IMRE: Magyar tanulók Wittenbergben Melanchthon haláláig. In: Magyar Történelmi Tár. VI. köt. Pest, 1859. (továbbiakban: RÉVÉSZ, 1859.) 221. p. 17 Újabban SZAKÁLY FERENC többször idézett tanulmánya mellett ld. UŐ: Szegedi Kis István és Skarica Máté életéhez és működéséhez. In: UŐ: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai polgárosodás kérdéséhez. Bp., 1995. (Humanizmus és reformáció 23.) 92-171. p.; és UŐ: Szegedi diaszpórák a XVI. századi Magyarországon. In: Uo. 172-218. p. 18 Szakály, 1995.398. p.
