Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Béla Levente: Adalékok az Ecsedi Báthoriak 16. századi patrónusi tevékenységéhez és Nyírbátor reformációjához
Adalékok az Ecsedi Báthoriak 16. századi patrónusi 27 század közepén a Báthori család legfontosabb iratairól készített nyilvántartó lista megtalálása és az ennek alapján a család birtokaira vonatkozó forrásfeltáró és feldolgozó munka elindulása alapvetően új helyzetet teremtett.3 Joggal reménykedhetünk abban, hogy a megkezdett munka folytatása során a Mohács utáni időszak helytörténete és a család ecsedi ága korabeli tagjainak működése jobb megvilágításba kerül és olyan adatok is rendelkezésünkre állnak, melyek a város korabeli egyházi életének és a birtokosainak patrónusi tevékenységét alaposabban rekonstruálhatóvá teszik. A jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy a térség reformációjának tükrében az aktuálisan rendelkezésünkre álló adatok alapján áttekintse az Ecsedi Báthori család tagjainak az Eszak-Tiszántúl egyházi életének átformálódásában betöltött, kétségtelenül meghatározó szerepét, illetve Nyírbátor reformációjának a korábbiaknál alaposabb képét adja.4 A már 3 Ezzel kapcsolatban ld. C.TÓTH, 2006. 266-267. p.; HORVÁTIT, 1996. 305-306 p. Az elenchusra vonatkozó adatokat Horváth Richárd közli. Vö. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL), I 22. (= Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok) „Extractus litterarum familiae Bátory de Bathor Anno 1741 diebus mensium Aprilis et Maii per Adamum Rajcsány de eadem ad hanc inclytam Cameram Regiam constitutum archivarium in hunc ordinem redactarum” c. kötet. A középkori iratok kivonatait tartalmazó részek: 1—18. Szintén 6 utal arra is, hogy az ecsedi Báthoriak egy mai napig elkülönítve őrzött fontos levéltártöredéke került a Zichy család ún. zsélyi levéltárába: MOL P 707. (= Zichy család levéltára.) Fase. 1. (= Az ecsedi várban birtokos Báthory család iratai) Nr. 1—136. 4 A nyírbátori gyülekezet 14. századi történetére vonatkozóan a források hiányában az egyháztörténeti munkák inkább apróbb adalékok közlésére és ezek ismétlésére szorítkoztak. Keletkezésük kronológiai rendje szerint ld.: SZÉLI. FARKAS: Magyar református lelkészek a 16-17. században. In: Debreceni Protestáns Lap, 1897. (továbbiakban: SZÉLL, 1897.) 44. p.; GÖRÖMBEI PÉTER: Az ev. reformált egyház Szabolcs vármegyében. In: Szabolcs vármegye. Szerk.: BO- ROVSZKT SAMU. Bp., 1900. 144., 353-360. p. A nyírbátori templomról és annak történeti nevezetességeiről: Budai Ezsaiás és Peleskei Miklós a Tiszántúli Református Egyházkerület konzisztóriuma számára készített helyzetfelmérő jelentése 1811-ből. Közli: SOLTÉSZ Elemér. In: Debreceni Protestáns Lap, 1913. 498-502. p.; A Tiszántúli Református Egyházkerület története. II. köt. Egyházközségek adattára. Szerk.: NAGY KÁROLY. Debrecen, 1939. 167. p.; CSO- TIÁNY JÁNOS: A reformáció elterjedése a Nyírségben. In: Tanulmányok Nyírbátor és a Báthori család történetéhez. Szerk.: DÁM LÁSZLÓ. Nyírbátor, 1986. 71-79. p. (továbbiakban: CSOHÁNY, 1986.); KOZMA JÁNOS - CSIHA SZEGEDI ISTVÁN: Nyírbátor. Nyírbátor, 2000. A gyülekezettörténeti adatgyűjtések során a 20. század elején készült el Szabó Lajos nyírbátori református lelkipásztor gyülekezettörténeti dolgozata, mely megtalálható a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában (továbbiakban: TtREL) I. 8. c. 16. jelzet alatt. A gyülekezet történetének 16-18. századi időszakával ez a munka is alig foglalkozik, arra hivatkozva, hogy a gyülekezet régi irattára egy 1818-as tűzeset során megsemmisült.
