Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Jaross Béla a békemozgalom éveiben
140 Egyháztörténeti Szemle VIII/2 (2007) elfogadtatni, hogy a titkos ordinárius nem maradhat titokban. A hitelesség kedvéért levelét szó szerint idézzük: „Már hetek óta foglalkoztatott a kérdés, vajon a sedes impedita34 esetében megbízottak, a substitutusok, ill. a káptalani helynök köteles-e a székeskáptalan előtt igazolni megbízását. A 334 és a 353 can[on] 2 §. ezt a kötelezettséget kifejezetten az episcopis residentiales és az utódlási joggal megbízott sfegéd] püspök számára írja elő. A 429. can[on] a sedes impedita esetében megbízottaktól csak azt követeli meg kifejezetten, hogy hivatalba lépésükkor jelentsék a Szentszéknek, hogy a püspöki szék akadályozva lett, s ők vették át annak gondjait, ami azt jelenti más szavakkal, hogy külön megerősítésre nem szorulnak. A káptalan előtti igazolásról nincs kifejezetten szó nevezett kánonban, bár ez jól megfér avval az általános jog szellemében. Érdekes, hogy a Cfodex] Jjuris] Cfanonici] intézkedése ebben a pontban fogyatékos. Ezért örvendtem a tegnap, hogy ezt a bizonyos 1946, illjetve] 1948-as részletes utasítást olvashattam, mely szerint a sedes impedita megbízottai „iisdem iuribus fruuntur ut iisdem obligatiunibus tenentur se episcopi residentiales”.54 55 Világos ebből, hogy ők is igazolni kötelesek megbízásukat a káptalan előtt a 334. can [on] előírása szerint s annak megtörténtéig az egyházmegye kormányzását át nem vehetik „neque per se, neque per alios, nec nullo sub titule sese ingerere posseunt in illud.”56 Mondanom sem kell, hogy ebből két dolog következik. Az egyik, hogy titokban nem maradhatnak. A másik, hogy igazolásuk megtörténtéig ordináriusi minőségben mindennemű intézkedésük [...] és érvénytelen. Ezek után minden nehézségem megoldást nyert az ügyben s gondolom, az értekezlet résztvevői is hasonló lelki állapotba jutottak.” A fentiek értelmében a székeskáptalan megpróbálta megteremteni magának a jogi alapot ahhoz, hogy az ordináriusok előttük felfedjék magukat. 1952. október 21-én ebben a szellemben vázolja a törvényes jogutódlás kérdését dr. Faragó Ferenc kanonok, Adorján Károly helyettese, a marosvásárhelyi esperesség alakuló gyűlésén.57 Beszédében az ordináriu54 A püspök akadályoztatása eseten. 55 Azonos jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek, mint a megycspüspök. 34 Sem önmaguk, sem más által, sem semmiféle cím alatt possesióhoz nem juthatnak. 37 Ez már a második alakuló gyűlés. Az elsőre a rajonok mintájára átszabott esperesség alakuló gyűlése volt, ez újabbat az tette szükségessé, hogy Marosvásárhely központtal létrejött a Magyar Autonóm Tartomány, amelynek létesítésével a marosi csperességtől lecsatolták a dicsőszcntmártoni és marosludasi rajonokat, visszacsatolva a szászrégenit. Ez az adminisztrációs átrendezés esetében az esperesek terveit már be se kérték, az u- tasítást egyszerűen végrehajtották. A későbbi címzések bizonysága szerint újra használatba kerül a főcspcresség és a főesperes megnevezés.
