Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Mercs István: A prédikáció műfajának "klasszicizálódása". Pázmány Péter, Csúzy Zsigmond és Török Damaszcén prédikációiról
Mercs István: A prédikáció műfajának „klasszicizálódása’ 81 Jelen dolgozat a teljesség igénye nélkül, apró megfigyelések és kiragadott, de tipikus példák segítségével ezt a folyamatot kívánja regisztrálni úgy, hogy közben — óvakodva a részletek túlértékelésétől — megpróbálja elkerülni a tendenciózus, nagyívű eszmefuttatások hívogató csapdáját. E hármas viszonyrendszerben kiemelt szerepet szánunk Török Damaszcén prédikátori működésének, mivel az általa képviselt retorika áll ennek a folyamatnak végpontjában, illetve személye mindezidáig kívül rekedt az irodalmi érdeklődésen. A kötet által megcélzott befogadó A minorita szerzetes általunk tüzetesebben vizsgált prédikációs könyvének címlapján a következők állnak: Vasárnapi és ünnepnapi prédikátyiók, mellyeket élő nyelven mondott, és a lelki tanítók segedelmére kiadott elöljáróinak engedelméből P. Tórák Damanescus Syerafikus Syent Ferenc^ Minorita Syeryetbéli Pap. Negyedik Syakasy. Egerben, A Püspöki Oskola Betűivel 1805-dik esytendő- benk E pontos címleírás eligazít a kötet tartalmára nézve, ugyanakkor stílusa jelzésértékű is. A szakirodalomban kései seicento modornak keresztelt stílus mértékletesebb, visszafogottabb (!) képviselőjének, Kelemen Didáknak cikomyás, cifra címadása követi a 17-18. század fordulójának elfogadott gyakorlatát. Török Damaszcén, illetve a 19. század századfordulójának hitszónokai viszont Pázmányhoz, Kálóihoz hasonlóan — esetleg hozzájuk visszatérve? — egyszerű, témamegjelölő címekkel jegyzik műveiket. Tanulságos az egyházi írók által megcélzott rétegek megfigyelése is. A legelső magyar nyelvű prédikációkat tartalmazó Erdy-kódex szerzője latin nyelvű prológusában művét csupán a klerikusság figyelmébe ajánlja.6 7 A könyvnyomtatás elterjedése azonban a prédikációs kötetek történetében is forradalmat jelentett. A nyomtatott postillák bölcsőjénél serénykedő Bornemisza Péter csakúgy, mint közel két évszázadon keresztül mind a protestáns, mind a katolikus oldalon működő hitszónokok műveiket az utilitas követelményét szem előtt tartva öntudatosan ajánlják világiaknak is. Török Damaszcén azonban nem csak a címadásban szerény. Bár előszavában a keresztény olvasóhoz szól, de prédikációs köteteit érezhetően inkább a „lelki tanítók” figyelmébe ajánlja. A mindössze 35 sorból álló prológus célkitűzésében is rendkívül tömör és határozott: „Vedd jó névén Keresztény Olvasó tsekély iparkodásomat, mellyel, ezen meghanyatlott, és 6 Továbbiakban: T.D. TV/(lapszám). 7 „Szóról szóra [fordítottam le] az episztolákat és az evangéliumokat az év összes vasárnapjaira és a szentek ünnepeire magyarázatokkal, példázatokkal, mindkét nem beli egyszerűbb testvérek és latinban kevésbé jártas ifjak számára. E szent együgyű testvéreknek és nővéreknek is legyen mindez hozzáférhető, hogy a nagy és kis ünnepeken mintegy tanulva, a szentbeszéd és az olvasmány idejét hasznosabban tölthessék el.” A néma barát megszólal: Válogatás a Karthausi Névtelen beszédeiből. Szerk. és utószó: MADAS EDIT. Bp., 1985. 11-12. p.
