Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban

Tengely Adrien: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 7 helyrehozhatatlan hibát, mert időt adna a cseheknek, hogy az ő érdekeik­nek megfelelő, csehszlovák érzelmű főpásztor kinevezését járják ki a Szentszéknél. így végül is a püspök hajlandó volt a káptalan meghallgatása után lemondását írásban is benyújtani a kormányhoz és a nunciushoz, azt azonban kikötötte, hogy utódját ő jelölhesse ki. A püspök fiatal titkárára, Skrábik András szentszéki jegyzőre gondolt, aki azonban Persiánnak úgy nyilatkozott, hogy a magyar haza iránti hűségnek még arra a minimumára sem vállalkozhat, hogy letegye azt az esküt, miszerint egyházmegyéjét nem engedi más állammal szorosabb közjogi helyzetbe kerülni, mint ami Magyarországhoz fűzi. De Batthyány mindenképpen ragaszkodott szemé­lyéhez. így hát nem született megegyezés, mivel Persiánnak a cseh meg­szállók miatt sürgősen távoznia kellett a városból és ezért a további tár­gyalásokra már nem nyűt lehetőség. Persián ezek után azt javasolta a minisztertanácsnak, hogy a változtatást most már közvetlenül a Vatikán­nal folytatandó tárgyalás keretében, a püspök önkéntes lemondásának igénybevétele nélkül és kívánságait figyelembe nem véve oldják meg.14 Persián Batthyány mellett Radnai Farkas besztercebányai püspököt is szerette volna ugyanezen okból lemondatni,15 bár ő tudott szlovákul.16 Erre a püspöki székre jelöltje a neves keresztényszocialista politikus, Grieger Miklós sóskúti plébános volt. Grieger a Besztercebányai egyház­megyéből származott, ahonnan Persián állítása szerint Radnai püspök azért űzte el, mert a szlovák és német nyelvű hívek nemzetiségi igényei iránt túl nagy megértést tanúsított. Azonban a megszállás miatt Beszter­cebányára már nem sikerült Persiánnak eljutnia.17 De a csehek hamarosan lemondás nélkül is kitoloncolták a nevezett két püspököt a Felvidékről.18 Persián a nyugat-magyarországi németek elszakadási törekvéseit is megpróbálta megakadályozni, azonban ezen a vidéken egészen más mód­szert látott alkalmasnak. Itt egy német vikariátus felállítását vette tervbe a Győri egyházmegye kebelében, az 1919. évi VI. néptörvénynek megfele­lően, amely a hazai németségnek az egyházügy területén is teljes önkor­mányzati jogot adott.19 Ezért január 11-én előterjesztést nyújtott be a minisztertanácsnak ez ügyben, egyik legfőbb érvként azt hozva fel emel­lett, hogy Fetser Antal győri püspök nem beszél németül, ami azonban nem volt igaz, éppen ellenkezőleg, ez kinevezésekor fontos szempont 14 PIL. 704. f. 12. őe. 79-85. p.; PL. Csernoch 1919 D/c 1439. sz.; PERSIAN ÁDÁM: Főkegyúri jog és katholikus autonómia. Bp., 1920. 11-12. p. 15 Alkotmány, 1918. december 12. 6. p.; PIL. 704. f. 12. őe. 76-77. p. 16 SalacZ GÁBOR: A Magyar Katolikus Egyház a szomszédos államok uralma alatt. München, 1975. (Dissertationes Hungaricae ex Historia Ecclesiae III.) (továbbiakban: SALACZ, 1975.) 13. p. 17 PIL. 704. f. 12. őe. 78. p. »■ SALACZ, 1975. 12-13. p. 19 Corpus Iuris Hungarici 1919. évi VI. néptörvény

Next

/
Thumbnails
Contents