Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban
8 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) volt.20 Kérte ezért, hogy a kormány nevében szorgalmazhassa a püspöknél egy Sopron központú német nyelvű vikariátus felállítását, amelynek élére egy németül tudó, lehetőleg a nép soraiból származó és annak kívánságait megértő személyt állítsanak. Erre meg is volt a jelöltje Giesswein Sándor személyében. Ügy tervezte, hogy ha a püspök ehhez elvben hozzájárni, akkor a Szentszéknél minél előbb ki kell eszközölni, hogy ez a püspöki helynök apostoli adminisztrátori jogkört kapjon és joghatósága kiterjedjen a Szombathelyi egyházmegye német lakosságú területeire is. A jövendő helytartóság pontos területét is meghatározta: az 92 plébánia és 70 filia, amely a Mosontól délkeletre fekvő Magyarkimlétől kiindulva egyenes vonalban a Fertő-tó déli partvonaláig és innen Fertőbánon át az egyházmegye déli határán fekvő Németzsidány községig vezető határvonaltól nyugatra található. Kiemelte, hogy az ezen a területen élő horvát katolikusok számára gondoskodni kell arról, hogy a kinevezendő vikárius horvátul is tudjon.21 A terv azonban Persián emlékirata szerint azon bukott el, hogy Fetser püspök nem volt hajlandó Giessweint kinevezni vikáriusnak, csak abba egyezett volna bele, ha olyan pap lesz a helynök, aki hűen teljesíti minden intézkedését.22 A kormány egyházpolitikai vonatkozásban úgy is próbálta a nemzetiségeket megnyerni, hogy a ruszinoknak, a németeknek és a szlovákoknak a vallási ügyekben is teljes önkormányzati jogot adott az 1918. évi X., az 1919. évi VI. és az 1919. évi XXX. néptörvényben,23 valamint a szlovéneknek is ígértek kulturális autonómiát „Mura megye” megalakításával.24 De egyes gyakorlati egyházpolitikai intézkedéseket is hoztak, illetve akartak hozni az ügy érdekében. Lovászy kultuszminiszter legelőször is a nemzetiségeknek tett kedvezményként a hírhedt Lex Apponyi oktatáspolitikáját változtatta meg. November 6-án 200.532/1918. szám alatt elrendelte, hogy a nem magyar tanítási nyelvű elemi népiskolák I. és II. osztályában a magyar nyelv tanítása nem kötelező és azonnal abbahagyható, öt nappal később kelt 202.600/1918. számú rendeletében pedig már kimondta, hogy a nem magyar anyanyelvű községekben lévő községi és felekezeti elemi népiskolákban a tanítás nyelvéül az illető községnek, illetve az iskolafenntartónak az anyanyelvét használják, a magyar nyelv tanítása pedig az I. és II. osztályban mellőzhető.25 Természetesen ezt a nemzetiségi vidékeken örömmel fogadták, bár ennek végrehajtása egyáltalán 20 HEGEDŰS ANDRÁS: A katolikus főpapi kinevezések politikai háttere a dualizmus korában. (1867- 1918) Bp.,2001. (Doktori disszertáció. Kézirat.) 125. p. 21 PÍL. 704. f. 12. óe. 184-187. p. 22 PIL. 704. f. 12. óe. 187. p. 23 Corpus Iuris Hungarici 1918. évi X., 1919. évi VI. és 1919. évi XXX. néptörvény. 24 MUKICS MÁRIA: A magyarországi szlovének. Változó világ 56., h.n., 2003. 32. p. 25 Pécsi Püspöki Levéltár (továbbiakban: PPL.) Tanf. 2520/1918. sz.
