Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban
Tengely Adrien: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 5 millió koronás alapból kihagyott, rendkívül rossz anyagi helyzetben élő ruszin és román görög katolikus papság jelentette. Ezért Persián november 28-ra6 egy ankétot hívott össze Budapestre a görög katolikus papság anyagi helyzete rendezésére. Annak alátámasztására, hogy ez a kérdés milyen nagy fontossággal bírt a nemzetiségi egyházi vezetők Magyarországhoz való hozzáállására vonatkozóan, emlékiratában így ír: „Erre az ankétra nemcsak a rutén, hanem azok a román katolikus püspökök és káptalanok is elküldték képviselőiket, akik Erdélyt már nem csak elvileg kebelezték be Nagy-Romániába, hanem de facto román impérium alatt éltek. Arra a hírre azonban, hogy a magyar kormány, mellyel korábban már minden összeköttetést megszakítottak, segíteni akar nyomorúságos helyzetükön, Budapestre küldötték megbízottaikat.”7 Végül is az ankéton megjelent a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium képviselőin és Persiánon kívül Eperjesről Novák István püspök és Korothnoky János kanonok, Nagyváradról Ciceronescu Sámuel kanonok, Munkácsról Suba György kanonok, Lúgosról Siegescu József prelátus, Ungvárról Volosin Gusztáv kanonok, valamint Bányai Jenő kanonok és Melles Emil budapesti parochus, a hajdúdorogi püspök és káptalan meghatalmazottjaként. Azonban Persián emlékiratával szemben a szamosújvári és a balázsfalvi román püspökök már nem küldték el ide képviselőiket. A megbeszélésen Persián kijelentette, hogy a görög katolikus alsópapság és kanonokok anyagi helyzetének rendezését legsürgősebb feladatának tartja, és addig is, míg az általános vagyonrendezés megtörténik, már most biztosítani óhajtja a latin szertartásúakkal teljesen egyenlő elbánást és fizetést. Ezért felkérte a megjelenteket, hogy december 20-ig készítsék el egyházmegyéjük papságának jövedelmi összeírását, amiért a résztvevők hálájukat fejezték ki a kormánynak és Persiánnak.8 Ez azonban nem ment ilyen gyorsan, ezért Persián legalább a ruszin és a román vezető egyházi személyeket próbálta anyagi helyzetük javításával megnyerni Magyarországnak. Ezért Szende Pál pénzügyminisztertől kieszközölte, hogy január 1-i hatállyal a görög katolikus kanonokok illetményeit évi 12 000 korona törzsfizetésre és 2000 korona lakbérre egészítsék ki.9 Persián az ország területi integritása érdekében a nemzetiségek megnyerésére tett harmadik intézkedése volt, hogy a szlovák lakosság körében népszerűtlen, szlovákul alig tudó felvidéki püspököket — elsősorban Batthyány Vilmos nyitrai püspököt — lemondassa, és helyükre olyan személyt neveztessen ki — a cseheket megelőzve -, aki bírja a szlovák hívek bizal6 Alkotmány, 1918. november 29. 7. p. 7 Politikatörténeti Intézet Levéltára (továbbiakban: PIL.) 704. f. 12. őe. 181. p. M Alkotmány, 1918. november 29. 7. p. 9 PIL. 704. f. 12. őe. 183. p.
