Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban
4 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) A veszélyeztetett 13 egyházmegye és a Vend-vidék meglátogatására a kormány egy komoly összeget is az Evangélikus Egyház rendelkezésére bocsátott, amelyből a Dunántúli egyházkerület a Vendvidék meglátogatására 7000, a Tiszai egyházkerület a Sárosi, Liptói és Árvái egyházmegyék meglátogatására 14 000, a Bányai kerület a Bácsi, Bánsági, Túróci és Zólyomi egyházmegyék meglátogatására 28 000 és a Dunáninneni egyházkerület a Barsi, Honti, Nógrádi, Nyitrai, Pozsonyi és Trencséni egyházmegye meglátogatására 42 000 koronát kapott. Az összeget Raffay püspöknek adták át, hogy a fentiek értelmében ossza azt szét.3 A kormány ezért a segítségért bizonyos kedvező egyházpolitikai intézkedéseket is ígért az egyháznak. Két nappal később, november 11-én Kovács hasonló gyűlésre hívta össze a református egyházi vezetőket, ahol szintén — többek között — a nemzetiségek közötti agitációra kérte a Református Egyházat is. A módszer hasonló volt: a veszélyeztetett területeket utazzák be megbízható egyházi emberek és a magyar nemzetiségű református gyülekezeteket bírják rá arra, hogy egy esetleges népszavazás esetén titokban szövetkezzenek az ottani megbízható — német, „jóindulatú tót”, ruszin — nemzetiségek egyházi vezetőivel, mivel úgy vélték, hogy a nyilvános nagy demonstrációk csak rontanának a helyzeten.4 A Katolikus Egyház esetében, mint fentebb említettem, nem történt ilyen megállapodás, illetve felkérés. A katolikus nemzetiségi vidékek megnyerésével Persián kormánybiztos próbálkozott különböző módokon, de a püspököket kihagyva az akcióból. November 23-án egy köriratot intézett a felvidéki papsághoz, amelyben tájékoztatta őket a népkormány nemzetiségi politikájáról és megígérte, hogy az a szlovák nép részére a vallási és kulturális szükségletei kielégítésére minden előfeltételt megad, amelyek az elszakadó részeken nagyrészt elvesznének. Biztosította arról is őket, hogy a kormány a Katolikus Egyház jogait teljes mértékben tiszteletben fogja tartani és a katolikus hívek részére az önkormányzati jogot biztosítani fogja — mivel a csehszlovák agitátorok sokszor azzal próbálták megnyerni az általában mélyen vallásos szlovák embereket, hogy a magyar népkormány antiklerikális és nem veszi figyelembe az egyház érdekeit, amelyet viszont a csehszlovák állam biztosítana.5 Persián másrészt anyagi előnyök ígéretével is próbálta a nemzetiségi egyházi személyeket Magyarországhoz kötni. Erre a legalkalmasabb alanyt a latin szertartású alsópapság segélyezésre a püspöki kar által megígért 50 3 Dunameliéki Református Egyházkerület Ráday Levéltára (továbbiakban: RL.) C/197 30. d. Min. Kovács ). István és az evangélikus egyházi elnökségek 1918. november 9-i értekezletének jegyzőkönyve 4 Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár (továbbiakban: TtREL.) T.l.e.22. Kovács J. István 1918. december 28-i levele; RL. C/197 29. d. 1918. 192. sz.; RL. C/197 30. d. Min. Emlékeztető feljegyzések Kovács J. István és a református egyházi elnökségek 1918. november 11-i értekezletéről. 5 Egyházi Közlöny, 1918. december 8. 316. p.
