Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - A "KATEDRÁRÓL" - Miklós Péter: Konfliktus és szolidaritás. Szempontok Horthy Miklós és a katolikus egyház kapcsolatának értelmezéséhez
A „Katedráról“ 211 uralkodónak és a hadvezérnek máig ható, dicsőséges tetteiről és maradandó történelmi alkotásairól”. így a magyarországi protestánsok is bekapcsolódhattak az államalapító uralkodó évfordulójának ünneplésébe. Ugyancsak emlékirataiból tudjuk, hogy Horthy — valószínűleg az ál- lamfőségének egyik legitimáló tényezőjeként általa (is) vallott Szent Korona-tan miatt — tisztelte a magyar állam területi, jogi és eszmei integritását manifesztáló Szent Koronát. „A szent korona számunkra nem látványosság, hanem az ország összes felségjogait megtestesítő, megszentelt kegyeleti tárgy, a magyar állami felségjog birtokosa. így fogta fel jelentőségét Pacelli bíboros államtitkár, a későbbi XII. Pius pápa is, midőn a budapesti nemzetközi eucharisztikus kongresszus alkalmával 1938-ban térdet hajtva imádkozott előtte.”10 A kormányzó protestáns vallása néhányszor kisebb problémát okozott és gátolta protokolláris teendői ellátásában. 1930. október 25-én, amikor a — Temesvárról Szegedre kényszerült — Csanádi püspök új székesegyházát — a szegedi Dómot — szentelte fel, Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása nem akarta megszentelni a református kormányzót. A kánonjogász főpap — Shvoy Kálmán altábornagy határozott fellépésének hatására — úgy döntött, hogy az a rész, ahol Horthy ül, a székesegyházon kívüli területnek tekintendő, így nem része annak (s így az ott ülő kormányzó sem kerül megszentelésre). Még aznap Serédi sérelmezte, hogy őt, a magyar katolikus egyház fejét, a római egyház bíborosát — azaz a protokoll szerint hercegi rangú személyt — nem rangban hozzáillő követ a díszmenetben, hanem a protestáns kormányzó. Shvoy Kálmán így írt erről naplójában: „De. 10h-kor szent mise a fogadalmi templomban. Ott vannak a főpapok, két házelnök, 4 miniszter, a kormányzó jobb oldalon ül. A papokkal ellentétem volt, mert nem akarták a kormányzót megszentelni, erélyes fellépésemre csak megtették. Mise után az ellenforradalom emléktábláját avatták fel [a szeged-alsóvárosi kultúrház falán]. [...] A kormányzói pár a csapatok előtt a püspöki palotába, onnan a Kassba [a szegedi Kass Szálló], az ebédre ment. A prímás [Serédi Jusztinián] nem akart a kormányzó előtt menni, erélyesen kellett fellépnem...”11 A gyakorlatban általában a katolikus egyházhoz kötődő ünnepi események, nagy nyilvánosság előtti vallási szertartások alkalmával katolikus vallású felesége, Purgly Magdolna képviselte a kormányzót, s ez ellen már a főpapságnak sem lehetett semmi kifogása. A Horthy családon belül egyébként a vallási tolerancia uralkodott, hiszen a kormányzói családban — a magyar vegyes házasságokban megfigyelhető történelmi hagyományoknak megfelelően — a hölgyek katolikus, az urak református val- lásúak voltak. Tudjuk, hogy az emigráció éveiben feleségét és menyét 10 Horthy, 1990.169. p. 11 Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata. 1918-1945. Sajtó alá rend.: PERNEKI MIHÁLY. Bp, 1983. 109. p.
