Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - DOKUMENTUM - Nagy Gábor: "Illi victoriam canunt, nos tristes revertimur" (adalék 1598 tavaszának váradi eseményeihez)

196

Egyháztörténeti Szemle VIII/2 (2007)

a bizonytalanság, a régi-új fejedelmet kövessék-e, vagy a királyra tett esküjüket őrizzék. Végül megkérdezték Derecskéi Ambrust, ő pedig így válaszolt: az illik hozzájuk, mint magyarokhoz („Pannonici sanguinis”), hogy elutasítva és elátkozva az erdélyi (azaz Zsigmond) könnyelműségét és állhatatlanságát, az egyszer adott hitükhöz ragaszkodjanak, hacsak Rudolf legátusaitól vissza nem kapják kézírással megerősített esküjüket.65 66 A tavaszi események kirobbantásával sokáig vádolt lelkésznek is köszönhető tehát, hogy Erdély kulcsa a magyar király hűségén készült az élethalálharcra. Szaturdzsi Mehmet több vár elfoglalása után október 3-án kezdte meg Várad ostromát. A Miksa főherceg által Nyári Pál és Melchior von Rödern vezetésével küldött csapatokkal megerősített védelem hősiessége hozzájárult ahhoz, hogy egy hónap múlva a pasa dolgavégezetlenül vonult el a falak alól (aztán átvette a selyemzsinórt). A magyarok között terjedt az a vélemény, hogy a szent király ismét megsegítette őket. Király György is megmutathatta Zsigmondinak, nemcsak a hitigazításhoz ért: bátyjával, Albertiéi együtt esett el fortiterpugnandof,r' Várad védelmében.

65 ISTMVANFFII, NICOLAI Historiarum de rebus Hungaricis libri XXXIV. Coloniae, 1622. lib. XXXT. 729. p. Ezeket Bocskai égre-földre kerestette, folytatja Tsthvánffi, de azok már biztonságban voltak.

66 Tsthvánfí minősítette így művében (XXXI. lib., 731. p.)