Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bánkuti Gábor: A jezsuiták 1965-ös "Világszolidarizmus pere"
A jezuiták 1965-ös „Világszolidarizmus“ pere 159 eszmei, elméleti felkészülés időszaka, melyet belső evolúciós folyamatnak, erjedési periódusnak tekintettek. A rend feloszlatása az összehangolt munka végét jelentette, a különböző helyekre és munkakörökbe szétszóródott rendtagok — önképző jelleggel — elsősorban idegen nyelvű filozófiai munkák fordításával foglalkoztak.24 A szolidarizmus elméletének továbbfejlesztésével ez időben csak a meglehetős elszigeteltségben élő P. Dombi foglalkozott. Mivel az illegális novíciusképzés 1956-ot követően P. Kollár Ferenc tartományfőnök javaslatára megszűnt,25 előtérbe került a civilekkel — elsősorban értelmiségi fiatalokkal és a családokkal — való kapcsolattartás. Az 1961-es letartóztatási hullám során nem tartóztattak le jezsuitákat.26 Ez néhány rendtagban azt az illúziót keltette, hogy tevékenységüknek nincsenek „államellenes” relevanciái.27 Az addig leginkább alkalomszerűen összejáró rendtagok 1961 őszétől kezdték újra összehangolni képzésüket P. Rózsa Elemér szervezésében, annak Himfy utcai lakásán. A csoport (P. Rózsa Elemér, P. Bálint József, P. Takács Sándor és néhány alkalommal P. Vácz Jenő) ez időben elsősorban a keresztény házasság témakörét és — P. Vácz Jenő előadásában — Teillhard du Chardin eszmevilágát vizsgálta. Biblikus kérdésekben a társaság több ízben kérte P. Mócsy Imre segítségét, aki ilyenkor részt vett az összejöveteleken.28 A II. Vatikáni Zsinat megnyitása, a Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatfelvétele reményteli várakozással töltött el néhány jezsuitát. Azt gondolták hogy az állam és az egyház közötti tárgyalásokon rendeződhet a szerzetesek ügye, komolyabb lelkipásztori tevékenységre lesz lehetőség, melyre elő kell készülni. Másrészt a maguk szerény eszközeivel igyekeztek kivenni részüket a Zsinat munkájából. P. Dombi József „Lelkigyakorlatos Summa” címen összefoglalta a szolidarizmus szintézisét, és azt P. Bálint János közvetítésével — az Olaszországba utazó dr. Kiss Nándor és feleségén keresztül — Rómába küldte P. Als- zeghy Zoltánnak, remélve, hogy a zsinati munkacsoportok használni tudják. P. Takács Sándor Jugoszlávián, P. Bálint József pedig Petőfi Sándor nevű ismerősén keresztül Bécsen át igyekezett Rómába juttatni 24 ÁBTL. V-151900/2 Rózsa Elemér és társai. Bálint József önvallomása. 25 A fiatal rendtagok nagy része 1956 novemberében külföldre menekült. Vö.: PÁLOS, 1992. 92-93. p.; MÓCSY IMRE: Beadványom. Egyháztörténeti anyaggyűjtemény. Kézirat (1975.) Online: Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár, 170. sz. - http://www.communio.hu/ppek/kl70.htm — 2007. október.; továbbiakban: MÓCSY, 1975.) 26 1960 novembere és 1961 februárja között csaknem 100 egyházi személyt tartóztatott le az államvédelcm és további 300-400 embert érintett az állami és rendőrségi eljárás. 27 Sőt, néhányan úgy értelmezték az adminisztratív eljárások elmaradását, hogy állami részről felismerték bennük az igazi reformereket, ezért inkább velük keresik a kapcsolatot, mint a már lejáratódott egyházi személyekkel... 2S Mócsy, 1975.
