Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bánkuti Gábor: A jezsuiták 1965-ös "Világszolidarizmus pere"

A jezuiták 1965-ös „Világszolidarizmus“ pere 159 eszmei, elméleti felkészülés időszaka, melyet belső evolúciós folyamatnak, erjedési periódusnak tekintettek. A rend feloszlatása az összehangolt munka végét jelentette, a külön­böző helyekre és munkakörökbe szétszóródott rendtagok — önképző jelleggel — elsősorban idegen nyelvű filozófiai munkák fordításával foglal­koztak.24 A szolidarizmus elméletének továbbfejlesztésével ez időben csak a meglehetős elszigeteltségben élő P. Dombi foglalkozott. Mivel az illegális novíciusképzés 1956-ot követően P. Kollár Ferenc tartományfőnök javaslatára megszűnt,25 előtérbe került a civilekkel — első­sorban értelmiségi fiatalokkal és a családokkal — való kapcsolattartás. Az 1961-es letartóztatási hullám során nem tartóztattak le jezsuitákat.26 Ez néhány rendtagban azt az illúziót keltette, hogy tevékenységüknek nincse­nek „államellenes” relevanciái.27 Az addig leginkább alkalomszerűen összejáró rendtagok 1961 őszé­től kezdték újra összehangolni képzésüket P. Rózsa Elemér szervezésé­ben, annak Himfy utcai lakásán. A csoport (P. Rózsa Elemér, P. Bálint József, P. Takács Sándor és néhány alkalommal P. Vácz Jenő) ez időben elsősorban a keresztény házasság témakörét és — P. Vácz Jenő előadásá­ban — Teillhard du Chardin eszmevilágát vizsgálta. Biblikus kérdésekben a társaság több ízben kérte P. Mócsy Imre segítségét, aki ilyenkor részt vett az összejöveteleken.28 A II. Vatikáni Zsinat megnyitása, a Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatfelvétele reményteli várakozással töltött el néhány jezsuitát. Azt gondolták hogy az állam és az egyház közötti tárgyalásokon rendeződhet a szerzetesek ügye, komolyabb lelkipásztori tevékenységre lesz lehetőség, melyre elő kell készülni. Másrészt a maguk szerény eszközeivel igyekeztek kivenni részüket a Zsinat munkájából. P. Dombi József „Lelkigyakorlatos Summa” címen összefoglalta a szolida­rizmus szintézisét, és azt P. Bálint János közvetítésével — az Olaszország­ba utazó dr. Kiss Nándor és feleségén keresztül — Rómába küldte P. Als- zeghy Zoltánnak, remélve, hogy a zsinati munkacsoportok használni tudják. P. Takács Sándor Jugoszlávián, P. Bálint József pedig Petőfi Sándor nevű ismerősén keresztül Bécsen át igyekezett Rómába juttatni 24 ÁBTL. V-151900/2 Rózsa Elemér és társai. Bálint József önvallomása. 25 A fiatal rendtagok nagy része 1956 novemberében külföldre menekült. Vö.: PÁLOS, 1992. 92-93. p.; MÓCSY IMRE: Beadványom. Egyháztörténeti anyaggyűjtemény. Kézirat (1975.) Online: Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár, 170. sz. - http://www.communio.hu/ppek/kl70.htm — 2007. október.; továbbiakban: MÓCSY, 1975.) 26 1960 novembere és 1961 februárja között csaknem 100 egyházi személyt tartóztatott le az államvédelcm és további 300-400 embert érintett az állami és rendőrségi eljárás. 27 Sőt, néhányan úgy értelmezték az adminisztratív eljárások elmaradását, hogy állami részről felismerték bennük az igazi reformereket, ezért inkább velük keresik a kapcso­latot, mint a már lejáratódott egyházi személyekkel... 2S Mócsy, 1975.

Next

/
Thumbnails
Contents