Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bánkuti Gábor: A jezsuiták 1965-ös "Világszolidarizmus pere"

160

Egyház történeti Szemle VIII/2 (2007)

írásokat.29 Jellemző, hogy P. Rózsa Elemér az egész „enyhülést” a szolida- rizmus megvalósulásának irányába ható folyamatként értelmezte.

4. Az egyházpolitika elvei

Azokban a rendszerekben, ahol az objektív igazság keresése csak az előre meghirdetett célok megvalósulásának kontextusában értelmezhető, a nem osztályharcos-dialektikus alapállású elméletek óhatatlanul az alkotók szándékától eltérő jelentéstartalmat kapnak. VI. Pál megfogalmazásában: ezekben a rendszerekben „dialektikus visszaélés történik a szavakkal, nem keresik és elhallgatják az objektív igazságot, ugyanakkor mereven ragaszkodnak előre meghirdetett haszonelvű céljaikhoz”.30 Ez az ideológiai alapon determinált hermeneutika alapvetően meghatározta a jezsuiták tevékenységének állambiztonsági értékelését, és általában jellemezte az egyházakkal kapcsolatos korabeli megnyilatkozásokat.31

A forradalom megrázkódtatásából magához térő apparátus két, egymással szorosan összefüggő szempont alapján végezte egyházpolitikai munkáját. Az egyik az „ellenforradalom maradványai” ellen folytatott kíméletlen harc, a másik annak demonstrálása, hogy a szocialista állam és az egyházak képesek békésen egymás mellett élni. Ehhez ki kellett dolgozni az egyházpolitika hosszú távú tervét. A Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala és a Belügyminisztérium illetékesei számos vitaanyagban és helyzetértékelésben készítették elő a Politikai Bizottság határozatát. E dokumentumok, melyeknek megállapításai visszaköszönnek a korszak témát érintő párthatározataiban, plasztikusan érzékeltetik az Egyházügyi Hivatal és a Belügyminisztérium eltérő tradícióiból adódó interpretációs különbözőségeit.

„Világosan és félreérthetetlenül ki kell mondani, hogy a magyar társadalomban a többség vallásos. A Párt és a kormány egyházpolitikájának számolni kell a társadalmi helyzettel, az időszak társadalmi té- nyeivel és a társadalom többségének véleményével. Az egyházak a társadalom többségét közvetlenül ideológiailag befolyásolják, és ezen keresztül közvetve a társadalom jelentős részét politikailag is befoly29 ÁBTL. V-151900/3. Rózsa F.lemér és társai. Takács Sándor kihallgatása.

3n VI. Pál pápa Rcclesiam suam c. dokumentuma. Idézi: CASAROLI, AgosTINO: A türelem vértanúsága. Bp., 2001.

31 Hans-Gcorg Gadamer a „szövcgcllcnes szövegek” egyik formájának, pretextusnak tekinti az ilyen jellegű — ideológiai behatást mutató közléseket. „így nevezek [pretextusnak - B.G.] minden olyan kommunikatív megnyilvánulást, amely megértése nem az értelem bennük intencionált átadásában teljesedik be, hanem azokban valami elleplezett jut kifejezésre. |...) Az, amiről szólnak, ürügy pusztán, amely mögött elrejtőzködik az »értelem«, és ennélfogva az interpretáció) feladata lesz, hogy az ürügyön átlásson és kiderítse azt, ami valójában kifejezésre jut benne.” GADAMER, HANS GEORG: Szöveg és interpretáció. In: Szöveg és interpretáció. Bp., 1989. 18. p.