Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bánkuti Gábor: A jezsuiták 1965-ös "Világszolidarizmus pere"
158 Egyház történeti Szemle VIII/2 (2007) larminiana” címet kapta.21 Az előadásos munka keretében három témakört kíséreltek feldolgozni: — A lelkigyakorlatok teológiája és filozófiája Szt. Tamás „Summája” alapján. — Korkérdések vizsgálata pápai körlevelek, teológiai és morális tankönyvek alapján, az élet három síkján (szolidáris lelkiélet, szolidáris társadalmi élet, szolidáris gazdasági élet). — A történelem szolidáris értékelése. (A rend feloszlatása miatt nem került rá sor.)22 A „világszolidarizmus” lényege ennek alapján a létezők rendjének tudományos szemlélete. Isten szolidáris világüdvözítő terveinek fürkészé- se az ember Istenhez, embertársaihoz és az anyagi világhoz való viszonyában. A vallási, társadalmi és gazdasági rendben az egység és sokaság helyes rendje az egyén és közösség helyes egyensúlyi állapotát jelenti. Azt az állapotot, melyben mind az egyén, mind pedig a közösség érdeke érvényesül. Vallási területen a szolidáris vallásosság a közösségi és individuális vallásosság összeegyeztetését jelenti. A szolidáris gazdasági és társadalmi rendben megvan az egyéni és közösségi érdekek harmonikus egyensúlya. A program megvalósításának alapvetése az volt, hogy mivel a kölcsönös szereteten alapuló szolidáris társadalmi rend magától nem valósul meg, azt először magunkban kell elmélyíteni, aztán tovább kell adni. Ennek alanya a „jó elit”, akik a szolidarizmus lelki-szellemi tartalmát saját életükben kibontakoztatják, sugározva azt ott, ahol vannak. „Tekintettel arra, hogy szolidáris egységben vagyok az emberekkel, abból a körben, ahol éppen élek, ott kell megvalósítanom a szolidáris elveket. Minél többen valósítják meg maguk körében ezt az eszmét annál jobban tökéletesedik az egész emberiség, mert halad a szolidáris egység felé.”23 A „szolidarizmus” szűkebb értelemben vett használata az individualista és kollektivista gazdasági és társadalmi renddel a szolidarizmust állította szembe, és a „keresztény” rendet nevezte szolidarizmusnak. Gazdasági-politikai kérdésekben — melyek elhanyagolható részét képezték a kutatásnak, és a legtöbben nem is ismerték — az egyház klasszikus társadalmi tanítását (ld. Rerum Novarum, Quadragessimo anno) vallja. Módszerét tekintve regisztrálja az individualizmust, mely kiváltó oka a kollektivizmusnak, a kibontakozás útja pedig e két ellentét feloldódása a szolidarizmus szintézisében. E szintézis kibontakozásának előfeltétele az 21 Rózsa Elemér és társai. BEL. XXY.4.a. 9828/1965. 6. dob. A per bírósági anyagának „bizonyítékai” között — hasonlóképpen a többi per irataihoz — páratlan értékű rendtörténeti dokumentumok (elsősorban kéziratok és levelezések) vannak. 22 A téma feldolgozása megkezdődött, V. Dombi József Katus László neves történészünket nyerte meg „elitnek” a történelem szolidáris értékelésének megírására... Dr. Katus 1 .ászló szóbeli közlése, 2007. február 22. ABTL. 0-18891/3 Tamás János jezsuita meghallgatása 1962. március 8. 23
