Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Jaross Béla a békemozgalom éveiben
Jaross Béla a békemozgalom éveiben 147 részéről, hogy az egyházközségek egyenesen a püspökségre küldték be a pénzt.811 1954-ben a Jaross elleni intézkedések tovább folytatódtak. 1317-1954 szám alatt megkapja Jaross Adorján május 8-án kelt felszólítását, mely szerint május 27-én bizottság alakul Ferencz András kerelőszentpáli és László Dénes maroshévizi plébánosokból, hogy felülvizsgálják a leltári és anyagi ügyeket. Adorján Károly kéri, hogy a helyszínen adjon felvilágosításokat, s hogy mindennemű levelezést az üggyel kapcsolatosan a kivizsgálásig szüntessen be. A levél alatt olvashatóak Jaross kézzel írt feljegyzései: „soha senkinek nem írtam; szomorú dolog, hogy feltételezni sem tudják az emberről az egyenes úton járást [...] A kiküldetés megvolt május 27-én. Sok kicsi piszkos ügy ment le ott; de feltűnő, hogy folytatás és végzés nélkül. A »monitio« még fennáll és a további fenyegetések is — azokban papi becsületemről esik szó.” Azonos iktató alatt Adorjántól Jaross Béla egy újabb levelet is kap április 12-i keltezéssel — szigorúan bizalmas jeligével ellátva. Ebben Adorján jóindulatúan jelzi, hogy a Jaross elleni panaszok okozta hullámokat megpróbálta a hivatalos megintéssel* 81 és a kártérítésre való kötelezéssel lenyugtatni, de nem sikerült, sokan a 2147 kánonra hivatkozva eltávolítását és a 2346 kánon alapján felfüggesztését emlegetik. Ha ez így megy, jelentést kell tennie a Minisztériumnál, ami állami fizetésének megvonását jelentené. Ezért kéri, hogy Jaross „igyekezzék az ügyeket sürgősen rendezni és minél előbb félrevonulni’.82 Kajtsa Ferenc 1954. május 4-én keltezett levelében már egyenesen egy kultuszminisztériumi határozat (17302/1948) átelmélkedését javasolja Jarossnak. Ezt követően Jaross is jobban felkészül a védekezésre. Vezetni kezd egy jegyzettömböt, ahová feljegyzi azokat a botrányokat, amelyek Kajtsa Ferenc marosvásárhelyi ténykedéseit kísérték.83 Az érzékeltetés kedvéért kiemelünk ebből néhány feljegyzést. Kajtsa tevékenységével kapcsolatosan botrányosnak tartja, hogy bemutatkozó beszédét azzal kezdte, hogy teljhatalommal jött ide, s ugyanabban a beszédben megfenyegette a híveket is. 1954. június 20-án sorba állt fagylaltért és monopolért is. Hatszor állították fel a moziban, mint állójegyest, aki másnak helyére leült. A hivatalban ingre vetkőzött. Az egyik karácsonyi beszédéből két mondatot jegyez fel: ha nincs a zsebben, nincs karácsony, ha van a zsebben, van karácsony. A prédikációit jellemezve rámutat, hogy abban gyakrabban szerepel Dosztojevszki és a napi események, mint a Szentírás. A nyárádtői vizitációkor még a templomba se ment be. Azt hiszi, hogy a marosvásárhelyi plébánosság csak abból áll, hogy „jól enni, inni, hangversenyekre 811 MFP, Pfi. 1954 — 2. 262/1953. Kajtsa Ferenc levele Adorján Károlynak, 1953. december 23. 81 MF'P, Pfi. 1953 — 41. 1640/1953. Adorján Károly hivatalosan meginti Jaross Bélát, amiért nem küldte be ar. elszámolást 1951-1952-re. Gyulafehérvár, 1953. december 16. 82 Kiemelés tőlem. 83 MFP, JBh — Botrányok címet viselő jegyzettömb.
