Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Jaross Béla a békemozgalom éveiben
146 Egyháztörténet! Szemle VIII/2 (2007) december 3-án újabb levelében visszakozik is a költözés ötletétől. Nem akarja feladni — s nem is adta fel — a Marosvásárhelyen való tartózkodását. Arra hivatkozik, hogy amikor Görgényszentimrén építkezett, akkor a megélhetést biztosítható föld, erdő és legelőhasználati jog még megvolt, most már nincs. Költözködése is sokba kerülne, nyugdíjügye rendezetlen, Görgényben nincs gáz sem. Ezek az ürügyek mellett rámutat elköltözését a leginkább akadályozó tényre: lezáraüan függő ügyei vannak Marosvásárhelyen. „Tiszta múltam tudatában érzékenyen kell vennem azt, hogy tiszta helyzet maradjon utánam.” Levelét bibliai igével zárja: „A leányzó nem halt meg, csak alszik.” Kajtsa Ferenc viszont nem visszakozhatott. Még aznap kelt75 válaszlevelében76 jelzi, hogy maga Jaross Béla december 2-án már kérte a közbejárását a Minisztériumnál, hogy a görgényszentim- rei házat visszakaphassa — igaz ugyan, hogy ezt a kérést maga Jaross Béla soha alá nem írta. Mégis a kérést Kajtsa még 2-án fel is terjesztette az Ordináriátushoz. A nagyobb nyomaték kedvéért másnap, december 4-én az egyháztanácsi határozatra hivatkozva újra felszólítja Jarosst a költözésre.77 Jarossnak a költözéssel kapcsolatos változó elhatározásait Kajtsa és Adorján igyekeztek kihasználni. Adorján Károlynak Kajtsához december 16-án intézett levelét még csak kommentálni sem szükséges: „Értesítem, hogy a 288/953 s tjobbi] jelentéseit az [kézzel beírva a gépelt szövegbe: A(pát) úr] ingatag ezért megbízhatatlan elhatározása jeleiként felfogom használni.”78 Kajtsa a felső támogatás tudatában egyre magabiztosabban támadja már Jarosst. A Jaross Béla által határidőre elkészített 1951-1952- es pénzügyi számadásokat el sem fogadja, kéri, hogy azokat az 1950-es évvel kezdje.79 Adorjánhoz intézett levelében az elszámolást a következőképpen minősíti: „Az 1951 és 1952 évekre nézve is olyan mocsok munkát végzett ami szégyen.” Kajtsa jelzi azt is, hogy amikor megkérdezte Jarosst, hogy mit tett az 1950-es kerületi perselypénzekkel, Jaross azt válaszolta, hogy „megettem.” Végül is érthető Jaross ily kirohanása, hiszen maga Kajtsa is beszámol arról, hogy először a válasz az volt Jaross MFP, Pfi. 1953 — 40. |aross Béla levele az Ordináriátusnak, Marosvásárhely, 1953. november 30. 75 Könnyű volt megoldani az ilyen gyors postafordulót ugyanis, hiszen ugyanabban a plébániaépületben laktak, csupán a kapcsolattaiiásnak választották ezt a hivatalos formáját. 76 MFP, Pfi. 1953 — 288/1953. Kajtsa Ferenc levele Jaross Bélához, Marosvásárhely, 1953. december 3. 77 MFP, Pfi. 1953 — 42. Jaross Béla levele Adorján Károlyhoz. Marosvásárhely, 1953. november 18. 7« MF’P, Pfi. 1953 — 45. 3158/1953. Adorján Károly levele Kajtsa Ferenchez 1953. december 16. 77 MFP, Pfi. 1953 — 49. 3020/1953. Kajtsa Ferenc levele jaross Bélához, 1953. december 22.
