Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Jaross Béla a békemozgalom éveiben
Jaross Béla a békemozgalom éveiben 145 Jaross jelentésében, 1953. június 3-ról jelzi, hogy az ingatlan törzsvagyon. Ezt követően Adorján Károly mégis rákérdez, hogy az ingatlan a papi jövedelemhez, vagy mihez tartozott.71 Egyébként is az összeg nem túl jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy Jaross saját nyugdíj kérésé ben jelzi, hogy az utolsó 12 hónapra az átlagfizetése 1091 lej és 78 báni volt. Tekintve, hogy a későbbi levelezések szerint Jarosst azzal vádolták, hogy a pénzt saját adójának rendezésére használta fel, s ennek tagadásával Jaross válaszleveleiben nem találkozunk, elképzelhető, hogy valóban ez történt. Párhuzamosan futtatják ugyanakkor a leltári hiányok vádját, az 1951-es és 1952-es számadásokat, az eltűnt fürdőkád problémáját, a pincében leszerelt ászokfák hiányát, az elvitt konyhaszekrény pótolását, illetve a küküllői esperesség pénzének veszni hagyását.72 A lejáratáson túl a kérdés súlyát inkább az adta, hogy Jaross csak egy év szabadságot kért, ennek végéhez közeledve újabb ürügy kellett ahhoz, hogy biztosítani lehessen Kajtsa folytonosságát Marosvásárhelyen. 1953. november 9-én73 Adorján Károly jelzi, hogy december 1-vel Jaross szabadsága lejár, addig el kell rendezni a függő dolgokat, elsősorban a hiánypénzeket. A levél végén viszont önmagát árulja el, amikor a következőket írja: „A Kultuszminisztérium felé az eddigi megnyilatkozások szerint Kajtsa Ferenc felmentését s Méltóságod főesperes-plébánosságát nem tudom elismertetni. Legjobb megoldásnak a statusquo további fenntartását tartom.” Jarossnak ekkor már világos, hogy mi történik a háttérben. Válaszol is Adorján Károlynak, már november 16-án, előre bocsátva, hogy önmagának és emlékének tartozik azzal, hogy magát tisztázza. Az egyes vádak alóli tisztázás részleteibe most tárgyunk szempontjából nem jelentős belemenni. Az 1953. november 16-i válaszlevelében Jaross nem hagyja szó nélkül Adorján önmagát leleplező mondatatát: „Arra a passzusra vonatkozólag, mely a kultuszminisztériumot s valami status quot említ, engedje meg; sejtelmem sincs, miről van szó” — írja Jaross. Pedig jól tudta, hogy mit jelent ez a status quo. Két nappal később, november 18-án kelt levelében már úgy tesz, mint aki elfogadja azt, vagyis, hogy Kajtsa Ferenc marad Marosvásárhelyen, ő maga pedig elköltözik Görgényszentimrére. November 30-án kelt levelében Adorjánnak már megírja, hogy ez esztendőig még megaláztatásokban nem volt része,74 de most kijutott neki, majd a görgényszentimrei terepszemle után 71 MFP, PH 1953 — 1663/1953. Adorján Károly leirata Jaross Bélához, Gyulafehérvár, 1953. június 3. 72 Ez utóbbiról fontos megjegyezni, hogy az 1951-cs espercsségi átrendeződéskor vette ezt át Jaross Jakab Antal felszólítására. Az összeg összesen 150,20 lej csupán. 75 MFP, Pfi. 1953 — 30. 2193/1953. Adorján Károly levele Jaross Bélához, Gyulafehérvár, 1953. november 9. 74 Aranyszájú Szent János, Szent Ambrus, Szent Ágoston és Szent Kürillosz viharos, egymást kiközösítő korszakát idézve a jelen helyzetre a következő következtetést vonja le: az időre és türelemre alapozott modus vivendi tanácsát adja neki a Szentlélek. —
