Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Jaross Béla a békemozgalom éveiben

130

Egyháztörténeti Szemle VIII/2 (2007)

esperesség élére, halálig. Jaross Béla egyháztörténészként nem csak a város egyház történelmét írta meg 1937-ben,3 hanem folyamatosan gyűjtötte a plébániára, egyházmegyére, vagy akár az ő személyére vonatkozó adatokat, amelyek segítségével Jaross Béla személyes sorsának bemutatásán keresztül jelen tanulmányban megpróbáljuk vázolni ezt a viharos és kevésbé ismert korszakot.

Jaross Béla a Bors megyei Kis-Tapolcsányban született 1877. április 30-án. A gimnázium I-VIII. osztályát Esztergomban végezte a római katolikus főgimnáziumban.4 Annak ellenére, hogy testvérbátya, Jaross Károly az esztergomi egyházmegyében maradva lépett papi pályára,5 ó maga a teológia elvégzése után Erdélyt választja. Első szentmiséjét Hegybányán mutatta be, 1900. július 15-én, erdélyi egyházmegyés papként. Mint fiatal káplán Marosvásárhelyen kezdte hivatását, „rögtön társadalmi kapcsolatokat talált és a családok életén keresztül fogott a szendergő hit- buzgóság újraélesztéséhez”. Később gimnáziumi tanár, majd a hanyatló öreg plébánosnak a támasza, végül utóda.6 A plébániai Domus Historiae tanúsága szerint eltávozó előde, Karácson Márton 1920. „január 25-én iktatta be plébánosi és esperesi hivatalába, 26-dikán a vagyon átadása történt köszvényesi esperes-plébánosnak, mint püspöki biztosnak (Pap Tamásnak) vezetése és elnöklése alatt”.7

Jaross Béla apátplébános negyedszázados papi jubileumának (1900- 1925) Marosvásárhely magyar társadalma valláskülönbség nélkül adta díszkíséretét — fogalmaznak az újságírók. Érthető is, hiszen miután a kerület esperese lesz, a megváltozott politikai helyzetben kész volt kiállani nemzete, a kisebbségi helyzetbe szorult magyarság érdekei mellett. Nem csupán a szószéken elmondott beszédei, de a közéletben is vállalt szereplése miatt vallhatta magáénak Marosvásárhely magyarsága.8 Akár a többségi politikusok előtt is kimondta, hogy „életrevaló faj barátkozhatik, de nem asszimilálódhatik”.9 A 1920-as évek végén ezért is a város arculatát átalakító, modernizáló polgármesterrel, dr. Bemády Györggyel szemben őt választja a Magyar Párt elnöknek. 1928. december 25-én a Magyar

3 JAROSS BÉLA: Emlékek a marosvásárhelyi róm[ai] kath[olikus] egyházközség múltjából. A hitújítás előtti korszak. Marosvásárhely, 1937.

4 MFP, JBh, 346/921/1894 — Jaross Béla érettségi bizonyítványa, Esztergom, 1894. június 30.

5 Jáci apát is lett.

6 MFP, JBh, Összegyűjtött cikkek, képek Jaross Béla 25 éves papi jubileuma alkalmából.

7 Domus Historiae, Marosvásárhely, Naplő jegyzések Maros-Vásárhely r[ómai] kfatolikus] Plébánia történetéből, file 127.

8 Papi tevékenységét viszont el tudta a közélettől választani. Ezüstmiséjekor hiába akarta az erdélyi magyar párt és Maros-Torda vármegye „egész társadalma” külön ünnepségben részesíteni, ezt visszautasította.

9 Elhangzott Bernády lakásán, amikor az vendégül látta Octavian Goga román politikust. MFP, JBh, Jaross Béla hagyatékának újságcikkei (továbbiakban: JBhú). Ellenzék, 1925. március 21. Vezércikk.