Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Jaross Béla a békemozgalom éveiben
Jaross Béla a békemozgalom éveiben 131 Párt küldöttsége előtt kifejti, miért és meddig vállalkozik politikai szereplésre.10 Amint mondta, a napi politika ármánykodása és a papi tevékenység össze nem férhet, viszont mindaddig, amíg a romániai magyar nemzet kiküzdi magának a teljes nemzeti szabadságot, addig nem vonulhat ő sem vissza a „Canon nyugalmat biztosító sáncai mögé”, addig a papi keresztje mellé feltűzi a „a magyar sors keresztjét is”. A második bécsi döntés után, amikor Marosvásárhely Észak Erdély részeként visszakerülhetett Magyarországhoz, továbbra is vallja a 1920-as évek elején is megfogalmazott nemzetiségi politikai nézetét: az egészséges faj igenis barátkozhat, nem a sérelmek „visszaadása” a cél. 1940-ben a magyar sereg bevonulásakor Jaross Bélát kérték fel, hogy megnyissa az üdvözlő beszédek sorát, amelyet szó szerint közölt is a sajtó. Beszédéből ez a tolerancia cseng ki: „a soknyelvű ország is boldog lehet, csak legyen benne krisztusi lelkiséggel fölkent jog, törvény és mindenkivel egyformán bánó igazság. Mert ha Máramarosban11 nem jól megy, megérzi azt Hargita is és a Somogy is megszenvedi”.12 A második világháború viharai után a szovjet hadsereg „felszabadította” Észak-Erdélyt, ami megpecsételte a szovjet érdekszférához való kerülését e térségnek is. A kommunista hatalomátvétel megtörténtével nyilvánvalóvá vált annak veszélye, hogy az államhatalom nyíltan fog fellépni a „kapitalista” nyugattal, Rómával szoros kapcsolatot fenntartó görög13 és római katolikus egyházakkal szembe. Márton Áron gyulafehérvári püspök 1947-ben kelt titkos körlevelében előre igyekszik felkészíteni papjait a bekövetkezhető üldözéseiére. Ennek megfelelően a pap nem hagyhatja el állomáshelyét, semmilyen körülmények között. A paptanárokra is érvényes ez, akik a kerületi főesperesnek tartoznak engedelemséggel, ha a püspökkel történne „valami”. Ha a szomszéd plébánia lelkipásztor nélkül marad, a szomszédos plébános — aki legközelebb van közlekedés szempontjából — joghatósága alá kerül, azonnal. Ha nagyobb körzetben hiányzik a lelkipásztor, a közösség vezetése a világiakra hárul, a következő sorrendben: kántortanító a gondnokkal, vagy ha kettőjük közül valamelyik hiányzik, a másik egyedül; az egyháztanács együttesen — még ha nincs is határozóképes számmal jelen, vagy ha csak egy tanácsos van, akkor ő egyedül is. Közreműködésre köteles az egyházközség összes tanítója és tanítónője. Körlevelében külön részletezi a liturgikus szabályokat a vasárnapi igeliturgiákkal, szükségkeresztségekkel kapcsolatosan. Házasságkötés esetében, ha a püspök nem értesíthető, és pap nem küldhető, a papok oktassák ki a híveket, hogy két tanú jelenlétében érvényesen megköthetik a házasságot (utal a megfelelő kánonokra, s konkrét formáját is megírja). 10 Beszedet a Székely Napló közölte. MIT, (Bh, JBhú. — Székely Napló, 1929. január 4. 11 Közismerten román többségű a lakosság Máramarosban. 12 MIT, JBh,JBhú. — MagyarS^ó, 1940. szeptember 12. 13 A görög katolikus egyházat törvényileg tiltották be 1948-ban.
