Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hollósi Gábor: A debreceni Jog- és Államtudományi Kar Egyházjogi Tanszékének története (1914-1949)

116 Egyház történe ti Szemle VTII/2 (2007) nyt tett, jelezve a miniszternek, hogy tagjainak létszáma három haláleset miatt (Baranyai Béla, Hacker Ervin, Juhász Nagy Sándor) 7-re csökkent le. Mindazonáltal 1946 decemberétől kezdve az egyházjog tanára már csak előadói minőségben működhetett, az őt megillető jogok kérdése pedig kisebb nézeteltéréshez vezetett:r’ „[...] A Debreceni Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Ka­ra] az ott szervezett egyházjog /rkánonjogi:/ tanszék teendőinek el­látásával előadói minőségben dr. Szentpéteri Kun Béla nyugalmazott egyetemi nyilvános rendes tanárt bízta meg. Egyben úgy határozott, hogy dr. Szentpéteri Kun Bélát az egyházjogi tanszéket érdeklő ügy­ekben, mint előadót a kari ülésekre meghívta. Ezzel a határozattal szemben dr. Szontagh Vilmos [a közigazgatás és a pénzügyi jog] egyetemi nyilvános rendes tanárja] különvélemé­nyt jelentett be. Különvéleménye lényegében azt fejtegeti, hogy a debreceni és pozsonyi tudományegyetemek szervezetéről, tanulmá­nyi és vizsgarendjéről szóló szabályzat [...] értelmében a kari ülése­ken csupán a nyilvános rendes, nyilvános rendkívüli és a magántaná­rok képviselői vehetnek részt, továbbá, hogy az említett szabályzat az egyetemi tantestület tagjai között »előadói« minőséget nem ismer. Ebből a fejtegetésből dr. Szontagh Vilmos arra a következtetésre jut, hogy a kar az említett szabályzattal ellentétes álláspontot képvi­sel akkor, amikor egyrészt dr. Szentpéteri Kun Bélát előadói minőségben bízza meg az egyházjogi tanszék teendőinek ellátásával, másrészt mikor az említett szabályzat [...] rendelkezésének figyel­men kívül hagyásával őt a tanszéket érdeklő ügyek tárgyalására egys- zersmindenkorra meghívja. Különvéleményével ezért annak a kar által való kimondását kívánja elérni, hogy dr. Szentpéteri Kun Béla a kar üléseire ne egyszersmindenkorra hívassák meg, hanem csupán »meghívható« legyen. [...] Mindenekelőtt megállapítom, hogy dr. Szentpéteri Kun Bélának a jogi oktatás és a debreceni tudományegyetem jog- és államtudo­mányi karának felállítása érdekében folytatott buzgó munkálkodása és egészen különleges érdemei a szóban forgó esetet a kizárólag a tételes jog szabályaiban foglaltak alapján való elbírálás megkülön­böztetéséből kiemelni látszanak. Erre vagyok tekintettel, midőn a karnak az ügyben foglalt álláspontját ezúttal tudomásul veszem és elfogadom, de egyben hozzáfűzöm, hogy dr. Szontagh Vilmos jogi 6 6 A miniszter jóváhagyja Sz. Kun visszatartását az 1945/46. tanévre: IIBML. VIII. 7/A. '45/46. III. rendkívüli kari tanácsülés (továbbiakban: rk. ü.) (okt. 5.) 116. - Kérés viss­zatartására az. 1946/47. tanévre: '45/46. XX. rk. ü. (júl. 8.) — A válasz Szontagh Vilmos különvéleményére: IIBML. VIII. 1/B. (= A rektori hivatal iktatott iratai.) 1861/1946- 47. 99. d. (52.944/1947. VI. VKM).

Next

/
Thumbnails
Contents