Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fekete József: A szervita rend története Makón
A szervita rend története Makón 101 A makói megtelepedés a rend történetéből összesen bő 10 év, de jelentősége azért nagy, mert fontos próbálkozás volt az iskolaügyben és a tanya-pasztorációban. A tanyai lelki gondozásban 1947-ben újabb feladatokat vállaltak el: Törökszentmiklóson. A makói próbálkozás teljesen újszerű kezdeményezés volt a szervita rend életében, és ha nem lett volna feloszlatás, talán a rend arculatát is megváltoztatta volna. A szerviták a kegyhelyek gondozása mellett új lelkiséget és önkifejezési formát találtak, amely nagymértékben hozzájárult a rend gyors növekedéséhez is. Bár nem lettek tanító rend, de elvállalt feladataik színesebbé tették lelkiségüket, és a hazai szerzetesi mozgalmak között erősítették tekintélyüket. A rend az iskolaügybe 1940-ben kapcsolódott be, amikor Glatt- felder Gyula8 Csanádi püspök Makón a néhány évvel korábban a püspöki rezidenciából átalakított fiú-internátust szervita atyákra bízta, akik a helybeli kórházi lelkészséget is ellátták. A helyi prelátus plébános, dr. Csepregi Imre9 már korábban felvette a kapcsolatot a rend vezetőivel és szóbeli megállapodás született. A rend akkori vezetője, Marchi M. Cyrill1" tartományfőnök 1939. június 13-án levélben fordult a megyéspüspökhöz a letelepedés ügyében: „Úgy gondolom, hogy ezt annál is inkább kérhetjük, mert a letelepedéshez Nagyméltóságod jóindulatát már eddig is bírjuk, a Prelátus úrnak pedig már évek óta hangoztatott terve szerzetesek Makó városában való letelepítései”11 A Csanádi püspök már június 20-án válaszolt és kifejti, hogy az ötletet „szimpatikusnak” tartja és a helyi plébános már ismételten szólt neki és támogatja az ötletet, de kifejti aggályait is: „ebben a dát, szabászat! iskolát és gyermekotthont tartottak fenti. Zárdájuk volt még Egerben, Makón, és plébániákon is szolgáltak. K Glattfelder Gyula (1874—1943): Csanádi püspök. 1896-ban szentelték pappá, hitoktató, majd központi papnevelő intézeti tanulmányi felügyelő. 1900-ban megalapította a Szt. Tmrc Kollégiumot. 1901-től 1906-ig az Örökimátlás c. folyóirat szerkesztője. 1909-től a budapesti egyetemen a hitszónoklat tanára, 1911-től Csanádi püspök. 1923-ban székhelyét Temesvárról Szegedre helyezte, ahol több egyházi intézményt (Szt. Imre Kollégium, tanítóképző, papnevelde) létesített. 1927-től a felsőház tagja. Az Actio Catholica elnöke. 1942-ben kalocsai érseki kinevezést kapott, székhelyét azonban betegsége miatt nem foglalhatta el, s 1943-ban az érsekségről lemondott, megtartva az érsek-püspöki címet. Csepregi Imre (1876—1954): pápai prelátus, lapszerkesztő. Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szcrk.: BLAZOVTCH LÁSZLÓ. Makó, 1993. 111 Marchi M. Cyril (1885—1957) szervita házfőnök nevéhez fűződik a Szervita Nővérek Magyar Kongregációjának megalapítása (Szűz Mária Szolgálóleányai) 1922-ben. Ld.: Három évtized története életrajzokban. Szcrk.: GEI.LÉRT IMRE — MADARÁSZ ELEMÉR. Bp., é.n. [1932.] 615. p. 11 Egri rendi levéltár (továbbiakban: EK.L.) Személyi karton: Marchi M. Cyrill levelének copiája. 1939. június 13.
