Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Horváth István: Egyházi ercélek a Pécsi egyházmegyében - Teiszler Éva: Konferencia a 825 éves hiteleshelyi írásbeliségről
228 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) A rendezvényt Mayer Mihály pécsi megyéspüspök nyitotta meg, ezután Érszegi Géza professzor elnöklete alatt megkezdte ülését a délelőtti szekció. Elsőként a téma jeles kutatója, Solymosi László professzor tartotta meg a hiteleshelyi tevékenység lehetséges kezdőpontjait, valamint az első hiteleshelyek tevékenységét taglaló előadását egy évforduló ürügyén. A hiteleshely fogalma és kialakulása címmel. Öt Kőfalvi Tamás, a Szegedi Tudományegyetem docense követte A hiteleshelyi oklevelek forrástani jelentőségéről és sajátosságairól szóló előadásával, majd Kurecskó Mihály, a MÓL főlevéltárosa beszélt a nyitrai káptalan Arpád-kor végi hiteleshelyi tevékenységéről, felvillantva az oklevelekben használt formulás részek jelentése és formai változásai kapcsán elért új kutatási eredményeit is. Ezt követően újabb két hiteleshely működésének történeti statisztikai, illetve történeti szempontú bemutatása következett. Kiss Gergely, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa a székesfehérvári káptalan, Körmendi Tamás, az ELTE tanársegédje pedig a jászói konvent tevékenységét mutatta be a kezdetektől 1453-ig terjedő időszakra vonatkozóan. A délutáni szekció Font Márta professzorasszony elnöklete alatt zajlott. Koszta László, a Szegedi Tudományegyetem docense Káptalanok és kanonokok a 13-14. században. (A hiteleshely intézménye és személyi háttere) című dolgozatát a szerző távolléte miatt Vajda Tamás ismertette, majd C. Tóth Norbert, a MOL-MTA tudományos munkatársa a Zsig- mond-kori Oklevéltár munkálatai során előkerült oklevelek alapján Zsig- mond király feltehetően 1390-es években keletkezett hiteleshelyekről szóló rendeletéről tartotta meg elemző előadását. Dreska Gábor, az ELTE tanársegédje a pannonhalmi konvent 1353 és 1500 között keletkezett hiteleshelyi kiadványaival kapcsolatban a felvallásokhoz kapcsolható személyek beazonosításának, a záloglevelek és parancslevelek jellegének, valamint a terminológiai változások és a homo regiusi intézmény átalakításának problematikáját vetette fel. Ezt követően Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa a pécsi székeskáptalan késő középkorban keletkezett oklevelei kapcsán mutatta be annak hiteleshelyi tevékenységét történeti statisztikai szempontból. Vekov Károly, a kolozsvári egyetem docense a gyulafehérvári káptalan tevékenységéről beszélt a 16. századi szekularizációval összefüggésben. A szekció utolsó előadását Bilkei Irén, a Zala Megyei Levéltár címzetes igazgatója tartotta a zalai konventek Mohács utáni évtizedeiben végzett tevékenységéről, s a konventek tevékenységében ezidőben bekövetkezett változásokról. A konferenciát a szervezők zárszava zárta, melyben ígéretet tettek az előadások külön kötetben történő megjelentetésére is. (Teissier Éva)
