Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó Csaba: "Nyíri" és "Keleti" - Keresztes. Adalékok a görög katolikusok 20. századi történetéhez

212

Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007)

Anélkül, hogy minden egyes „Keletitől” származó jelentést ismertetnénk, említsünk meg közülük néhány fontosabbat. „Keleti” tájékoztatta például a hírszerzést Paskai László emlékeztetőjéről, amelyet utóbbi az Egyházi Közügyek tanácsában Francesco Colasuonno érsek, rendkívüli ügyben meghatalmazott pápai nunciusnak adott át. Az esztergomi érsek az 1987 nyarán, nyugaton, angol nyelven megjelentetett, és a pápához is eljuttatott /1” erdélyi és a bánáti román görög katolikusok felhívása című brosúrával kapcsolatban foglalta össze álláspontját. Paskai László feltárta a probléma történelmi hátterét és kiemelte, hogy 1948 után a román görög katolikusokat erőszakosan beolvasztották az ortodox egyházba, templomaikat elvették. Ezért közülük sokan a magyar görög katolikusok templomait kezdték el látogatni, ezekben viszont a szertartás magyarul és nem románul zajlott. Paskai László emlékeztetőjében felhívta a figyelmet, hogy a nyugaton terjesztett angol nyelvű kiáltvány célja, hogy az erdélyi görög katolikus egyház „magyarnyelvűségét megtörjék” és előbb kétnyelvű, majd kizárólag román nyelvű liturgiát érjenek el.66 „Keleti” beszámolt találkozásáról Szőke János atyával, a Kirche in Not67 segélyszervezet munkatársával, aki azért érkezett Rómába, hogy a szinóduson résztvevő egyháziakkal, köztük a magyar püspökökkel is tárgyaljon. Paskai László és Keresztes Szilárd konkrét segélykérelemmel fordultak Szőke páterhez/'8 Az atya neve más jelentésben is felbukkant. A magyar püspökök ad limina látogatása során a vatikáni illetékesekkel folytatott megbeszéléseken felmerült a külföldön élő magyar katolikusok püspöki tisztségének ügye. Silvestrini69 és Colasuonno nem adtak határozott választ, de sejtetni engedték, hogy nem tartják sürgetőnek a kérdés rendezését. Hivatalosan erről majd Paskai Lászlóval kell tárgyalnia a Szentszéknek. Azonban azt is elárulták, hogy „Szőke személye a számba jöhető jelöltek között a legelső helyen van”.70 Az esztergomi érsek római tartózkodásának nyomon követése „Keleti” egyik meghatározó feladata volt, ezért részletesen jelentett az érsek kinti találkozóiról, megbeszéléseiről.71 A „titkos megbízott” má“ ÁBTI. 3.2.3. MT—1915/1. 123-124. Távirat, 1987. október 27.

67 Kirche in Not/Ostpriestcrhilfe — nemzetközi lelkipásztori segélymunka. A holland származású, Belgiumban élő premontrei szerzetes, Wercnfried van Straaten (1913—2003) alapította 1947-ben az „Ostpriesterhilfe” segélyszervezetet, amelynek fő célja a 14 millió kelet-európai német (köztük 6 millió katolikus) menekült segélyezése. A szervezet központja 1948-tól a németországi Königsteinbe költözött. A szervezet a hatvanas években már az egész világra kiterjedt. Évente ma is közel 8000 projektet támogat.

68 ÁBTL 3.2.3. MT—1915/1. 145. Távirat, 1987. november 5.

69 SlLVESTRlNl, ACHILLE (1923—) érsek, bíboros. Bolognában és Rómában tanult, 1946-ban szentelték pappá. 195.3 óta a Vatikán diplomatája. 1979 és 1988 között az Apostoli Szentszék Egyházi Közügyek Tanácsának titkára, lényegében a Szentszék külügyminisztere. 1991-ben a Keleti Kongregáció vezetője. Több alkalommal is eljárt pápai legátusként különböző országokban. 2000-ben minden kúriai hivatalától visszavonult.

70 ÁBTL 3.2.3. MT—1915/1. 139. Távirat, 1987. december 14.

71 ÁBTL 3.2.3. MT—1915/1. 144, 127. Távirat, 1987. november 5, november 17.