Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó Csaba: "Nyíri" és "Keleti" - Keresztes. Adalékok a görög katolikusok 20. századi történetéhez
Szabó Csaba: „Nyíri” és „Keleti1 21 1 Francesco Colasuonno-tól60 származik, miszerint nyugati vélemények szerint Magyarország „belátható időn belül túljut a pénzügyi nehézségeken”.61 Ekkor még nem érkezett meg Keresztes Szilárd Rómába. Időrendben a következő távirat azonban már éppen arról tudósított, hogy' a hírszerzőtiszt felvette a kapcsolatot „Keletivel”.62 A további jelentések részben a római püspöki szinódusról, részben a vatikáni magyar tárgyalásokról szóltak. Az információk ezekben az ügyekben nem „Keletitől” származtak. Tőle az első jelentés október 14-én érkezett. Ebben beszámolt a magyar püspökök november elejére tervezett ad limina látogatásának előzetes programjáról.63 Az október 20-i jelentés „nagyon fontos” minősítést kapott. „Keleti” értesülései szerint Paskai László és Dankó László kinevezése „az állami elvárásoknak a legnagyobb mértékben megfelelt. (Paskai kinevezésére állami részről mindent elkövettek [...]) Mindazonáltal sem Paskai, sem Dankó személyével kapcsolatban a Szentszék részéről semmilyen fenntartás nincs.”64 Érdekes módon a következő jelentés csak „kevésbé fontos” minősítésű, pedig „Keleti” arról tájékoztatta a hírszerzést, hogy Paskai László a szinódus német csoportjának munkájába kapcsolódott be, ahol nagyon jó vélemény alakult ki az esztergomi érsekről, aki jó kapcsolatokat épített ki az osztrák és nyugatnémet püspökökkel (köztük Ratzinger bíborossal is).65 A táviratokat többnyire négynaponta küldték, néha azonban gyakrabban is, ha „Keleti” több, vagy' fontosabb információhoz jutott. Elmondhatjuk, hogyr valóban minden lényeges eseményről tájékoztatta a hírszerzőket. De nem is hallgathatott volna el semmit, mert nem tudhatta, hogy még milyen forrással rendelkezik az állambiztonság Rómában. A hálózat tagjai egymást sem ismerték, pontosabban Keresztes Szilárd nem tudta, hogy a PMI-n tanuló diákok, az ott dolgozók, a Rómába érkező püspökök közül, egyáltalán környezetében ki az, aki eseüeg szintén a magyar állambiztonság hálózatához tartozik. Egyetlen kapcsolattal, az operációs tiszttel rendelkezett kint. Azt azonban tudta, hogy nincs egyedül. Az óvatosságra nemcsak a tömeges dekonspiráció, lelepleződés miatt volt szükség, de így' a több helyről beérkező információk valóságtartalmát, lényegében a hálózati személyek tevékenységét is állandóan ellenőrizni lehetett, illetve az információk ténylegesen kiegészítették egymást és az elemzők számára összeállt az egyéni jelentésekből a teljes egész. 60 COLASUONNO, FRANCESCO (1925—2003) dél-olasz származású főpap, 1947-es felszentelése után a Szentszék egyik legismertebb diplomatája. 1998-tól bíboros. A „keleti politika” meghatározó személyisége, 1986-tól apostoli nunciusként rendszeresen tárgyalt a magyar állam képviselőivel, 1989— 1990-ben a diplomáciai kapcsolatok helyreállításában vállalt szerepet. 61 ÁBTL 3.2.3. MT—1915/1. 147, 156. Tárirat, 1987. szeptember 23. “ ÁBTL. 3.2.3. MT—1915/1. 154. Távirat, 1987. október 5. “ ÁBTL 3.2.3. MT—1915/1. 152. Távirat, 1987. október 14. 64 ÁBTL 3.2.3. MT—1915/1. 150. Távirat, 1987. október 20. “ ÁBTL 3.2.3. MT—1915/1. 149. Távirat, 1987. október 22.
