Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó Csaba: "Nyíri" és "Keleti" - Keresztes. Adalékok a görög katolikusok 20. századi történetéhez

Szabó Csaba: „Nyíri” és „Keleti' 207 menetelt Dudás Miklós halála kapcsán. Azt azonban nem tudhatta, hogy Timkó Imrét már 1955. április 20-án a Belügyminisztérium IV/5. alosztá­lya sikeresen beszervezte „Kiss János” fedőnéven ügynöknek.48 Öt nem „hazafias (eszmei, politikai)” alapon szervezték be, hanem mással hatottak rá. Az új helynök karrierje biztosabbnak látszott, mint Keresztes Szilár­dé. Timkó Imre gyakori vendége volt az Állami Egyházügyi Hivatalnak. 1974 januárjában Miklós Imrénél tett látogatása és beszámolója alkalmával az AEH elnöke biztosította Timkót, hogy élvezi az állampárt bizalmát. Ezt a vatikáni illetékeseknek is tudomására hozták, „hangsúlyozta [Miklós Imre], hogy Hivatalunk részéről egyetlen jelöltje a püspöki széknek”.49 Azonban 1974 februárjában, amikor több új főpap kinevezésére is sor került (Bánk József egri érsek, Kisberk Imre székesfehérvári megyéspüs­pök, Lékai László címzetes püspök, esztergomi apostoli kormányzó, Ká­dár László címzetes püspök, veszprémi apostoli kormányzó), a várakozá­sok ellenére sem neveztek ki senkit a Hajdúdorogi Egyházmegyébe. Az ezzel kapcsolatos megállapodásra az év végéig, a kinevezésekre az új év elejéig várni kellett. VI. Pál pápa a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa előzetes jóváhagyása mellett50 1975. január 7. és 10. között kinevezte Endrey Mihály pécsi segédpüspököt váci, Fábián Árpád szombathelyi apostoli kormányzót szombathelyi, Kádár László veszprémi apostoli kormányzót veszprémi, Timkó Imre hajdúdorogi káptalani helynököt hajdúdorogi, Udvardy József Csanádi apostoli kormányzót Csanádi püs­pökké. Kacziba József győri apostoli kormányzó ezután a Magyar Katoli­kus Püspöki Kar központi intézményeinek felügyeletét látta el. Ugyancsak kinevezték Pataky Kornél Csanádi egyházmegyei általános helynököt győri apostoli kormányzóvá, Keresztes Szilárd teológiai tanárt hajdúdorogi, Kovács Endre teológiai tanárt egri, Pálos Iván budapesti provikáriust esztergomi segédpüspökké. Az Állami Egyházügyi Hivatal több alkalommal is foglalkozni kény­szerült a görög katolikusok ügyeivel, mivel a korábbi káptalani helynök, majd püspök meglehetősen népszerűtlen volt az egyházmegyében. Kor­mányzati nehézségei Timkó szerint „egyes egyházi és világi személyek magatartásából, állásfoglalásából fakadnak”. Miklós Imre válaszában el­mondta, hogy „azokkal a személyekkel kell együtt dolgoznunk, akik adot­tak. [...] Nem fogalmazhatunk meg túlságosan magas igényeket olyan emberekkel szemben, akik elé e követelményeket korábban nem állították (Keresztes [Szilárd], Bacsóka [Pál], Vattamány [Imre]).”51 Nem lehet tud­ni, hogy mire gondolt Miklós Imre, de tény, hogy az ÁEH „favoritja” 48 ÁBTL 2.2.2. Hálózati nyilvántartások. 91.567 számú 6-os karton. 1955. október 9. 49 MOL XIX—A—21—e. 39—6/1974. Állami Egyházügyi Hivatal. Tematikusán rendezett iratok. 50 MOL XIX—A—21—a. K-13a-6/1974, valamint M-5-2b/1974. 51 MÓL XIX-A-21-e. 39-9/1975.

Next

/
Thumbnails
Contents