Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó Csaba: "Nyíri" és "Keleti" - Keresztes. Adalékok a görög katolikusok 20. századi történetéhez
208 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) Timkó volt. A püspök és segédpüspök viszonya a végletekig megromlott. Egy 1983 elején keletkezett dokumentumban Timkó Imre összegyűjtötte minden sérelmét, amit Keresztes Szilárdtól elszenvedett a korábbi 10 évben, és az ÁEH elnökének segítségét kérte a megoldáshoz. A levél rendkívül tanulságos, megérdemli, hogy hosszabban idézzük: „Keresztes Szilárd mind a Nyíregyházi Szemináriumban, mind a Hit- tudományi Akadémián növendékem volt. Felszentelése után, mint szigorló, Kispesten lelkész munkatársamként működött. Ezen idő alatt egy tehetséges, derűs, barátságos és a segítségben készséges kollégát ismertem meg benne. Mikor Rómából visszatért, tapasztalni kellett, hogy emberi magatartásában és öntudatában teljesen megváltozott. Köztudomású, hogy ezen római tartózkodása alatt — amely a II. Vatikáni Zsinat utolsó szessziója [sic!] idejére esett — Dudás püspök úr őt, mint lehetséges segédpüspökét (utódját) bemutatta a Szentszéknek (Keleti Kongregációnak). 1972-ben, amikor Nyíregyházára kerültem káptalani helynökként, mindig érzékeltette velem, hogy ő van »birtokon belül«, hogy az én jelenlétem csak »átmeneti«. [...] Felszentelésünkkor már azzal a köztudott »megkülönböztetés«-sel indultunk hivatalunk betöltésére, hogy ő az »igazi, a fehér« püspök, magam pedig a »vörös, a megbízhatatlan«, aki mellé a másikat odaállították vigyázni, hogy rossz irányba ne vigye az egyházat. Keresztes Szilárd segédpüspök úr munkamódszere ma is az, hogy kész tények elé állít. [...] A másik módszere: a meghazudtolás. Ha valami nincsen ínyére, akkor arra vagy nem emlékszik, vagy másképpen emlékszik. [...] Harmadik eljárási módja a saját hatásköri tágítása volt. [...] 1982 nyarára úgy elmérgesedett közöttünk a helyzet, hogy a négy- szemközti viták és [a] közösség előtti összeütközések napirenden voltak. [■••]„ O alárendelt nem tud lenni, és ezen minden igyekezetem ellenére sem tudok változtatni [...] Élete végéig nem tudja megbocsátani, hogy Budapestre »száműztem«. [•■■]........................................................................ Tiszteletteljes kérésem, mint eddig is, most is az Állami Egyházügyi Hivatal Elnöke felé: beszéljen Keresztes püspök úrral, és segítsen meggyőzni arról, hogy nem lehet állandó izgalomban, sértődöttségben, vádaskodásban és meghazudtolásban élni kis Egyházunk két vezetőjének. Meg kell végre találnia az ország kétharmad része igazgatásában helyét és önmegvalósításának területét. [...]
