Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó Csaba: "Nyíri" és "Keleti" - Keresztes. Adalékok a görög katolikusok 20. századi történetéhez
Szabó Csaba: „Nyíri” és „Keleti” 205 jó; takarékos; „durva, goromba”; „részben őszinte”; „titoktartó”. „Mértéktartással szeret inni”. Egészséges. I) Megjelenése, speciális ismeretei: Magas, sovány, barna szemű, barna hajú, egyszerű megjelenésű. J) Kizárás — átadás — pihentetés: nincs kitöltve.44 Az állambiztonság számára hihetetlenül fontosak voltak ezek a karakterisztikák. Tartótisztek válthatták egymást, az arra alkalmas hálózati személyt más csoportfőnökség is használhatta. Az adatlap egy sablon volt a belügyis tisztek kezében. Számunkra is számos adalékot kínál az ügynök, titkos megbízott megértéséhez. A tény, hogy „Nyíri” ügynökből titkos munkatárssá „lépett elő”, jól jelzi megbízhatóságát. Ezt egyébként az adatlap is tartalmazza, sőt kiegészíti azzal, hogy a hálózati személy „ellenőrzött”, azaz nem próbálta meg félrevezetni, kijátszani az állambiztonságot. Igaz, azt is megtudjuk róla, hogy az együttműködést csak ingadozva, hosszas ráhatásra vállalta. Ennél a témakörnél az is beszédes, ami nem jellemző „Nyírire”, vagyis nem erkölcsi, kompromittáló okokkal és nem is anyagi érdekeltség alapján szervezték be. Ugyancsak fontos a hálózati munkához való hozzáállása és felkészültsége. Szívesen dolgozott az állambiztonságnak, igaz, karrierista megfontolásból. Lassan összeáll a kép: valószínűleg elutasította az állambiztonságiak első megkereséseit, talán még a felajánlott római tanulmányi lehetőség sem győzte meg azonnal, bár ez nagyon erős kísértés lehetett. Többet kellett ígérni a belügyis tiszteknek. Elmagyarázhatták neki, hogy már eleve kiválasztása a feladatra, a római kiutazás és tanulmány is az állam bizalmát jelzi. Bizonyára nem kellett sokáig magyarázni, hogy aki élvezi az állam bizalmát, aki kiváló tanulmányi eredményekkel rendelkezik, arra komoly jövő vár, ha élni tud a lehetőséggel. Valószínűleg így zajlott le Keresztes Szilárd győzködése, amíg beleegyezett, hogy „Nyíriként” teljesíti az állambiztonság vele szemben támasztott elvárásait. De még mindig nem volt mindenre hajlandó. Feltételeket szabott, nem akart írásban jelenteni (bár mint láttuk, azért megtette azt is). Az állambiztonsági tiszteknek bizonyára az olyan jelöltek beszervezésével volt a legtöbb gondjuk, mint Keresztes Szilárd. Túl okos, intelligens volt, nem lehetett kompromittálni. Akit úgy szerveztek be, hogy kompromittáló adatokkal zsarolták (szexualitás, szexuális aberrációk, törvénytelen gyermek, mértéktelen italozás stb.), az tulajdonképpen már korábban átlépett egy erkölcsi határt. Vele szemben elég volt azt erősíteni, hogy az erkölcsileg negatív cselekedet csak akkor marad titokban, ha az illető okosan viselkedik. De azt a személyt, akire nézve nem rendelkeztek kompromittáló adatokkal, nehezebben fogták meg. Az ilyen embernek egy darabig még erős morális tartása volt. Vele szemben más taktikát kellett alkalmazni. Az ő számára ott kezdődött a lejtő, akkor lépte át a morális határt, amikor beadta a derekát, elvállalta, hogy ügynök lesz. Mert 44 ÁBTL 2.2.2. 0058—208—3. Adatlap az állambiztonsági szervek hálózatáról. 1973. június 29.
