Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bácsfainé Hévizi Józsa: Mezgár Lajos tevékenysége

Bácsfainé Hévízi Józsa: Mezgár Lajos tevékenysége

115

veszélyesnek ítélte, ha katolikus körök vezető személyiségei kacérkodtak ezen ideákkal. Ez az oka, hogy nem hallgathatott akkor sem, amikor gróf Pálffy Fidél pápai kamarás fordításában megjelent Reventlow: Nem^etis^o- áalizmus új Németországban c. könyve. „Bizalmatlansággal viselkedik minden jó érzésű ember az egész horogkeresztes mozgalommal szemben” — írta. A bírálatnak sajtóper lett a következménye, mert Pálffy Fidél rágalmazással és becsületsértéssel vádolta meg.

1934-ben vezércikkben ítélte el a Dolfuss kancellárt meggyilkoló nemzetiszocialistákat: „a válság mélységét mutatja Dolfuss esete, mert a haldokló kérését ezzel röhögték ki a terrorfiúk: Ojjé, a kis kancellár papot kér [...] Akiből kiveszett a lélek igénye, nem tudja teljesíteni más léleknek az igényét sem. Egyetlen norma van előtte: A test, az anyag, a kenyér és a pénz.”18 A hitleri Németország felé való közeledéstől félti a kormányfő, Gömbös ún. római irányvonalát. írása szerint „indokolatlanul nagy kedvezményeket adunk Németországnak külkereskedelmi forgalmunkban, amely számunkra káros!” A demokratikusabb, igazságosabb elosztáson alapuló államberendezkedés híve, a titkos választójog követelője. Nyíltan állást foglal a Gömbös-kormány alatt felvetett fakultatív választójog tervezete ellen, rámutat arra, hogy ugyanazon a munkahelyen a kormányt támogatók esetleges nyílt szavazása mellett mások sem mernék vállalni a titkosat: „a véleménynyilvánítás szabadságának ugyanis nagyon sok akadálya van: állásvesztés, nyugdíjazás, áthelyezés, minősítés, dorgálás, állandó szekatúra, meg a többi [...] Ha felzúdul ellene a polgárok tömege, akkor semmi sem lesz belőle, hanem jönni fog az igazi titkosság minden kertelés nélkül.”19

1938-ban azonban hirtelen meg kellett válnia a laptól, mert Hóman Bálint vallás- és közoktatási miniszter, Székesfehérvár város országgyűlési képviselője többször is kérte Shvoy Lajos megyéspüspököt, hogy váltsa le az egyházmegyei lap főszerkesztőjét. Mezgár maga említi, 1932-től 1936- ig 6 éven át írt cikkeket, s több alkalommal a főispán közvetítette a kormány rosszallását írásai miatt. Sőt az egyházmegyei lapot egyszer be is szüntették, amiről a kormányhatározatot a rivális lap, a Friss Újság hozta le. Végül új címmel, új lapként jelenhetett meg, azzal a feltétellel, hogy Mezgár neve nem szerepelhet főszerkesztőként rajta.20

A tökéletesebb állam című könyvében Platónra és Moms Tamásra, mint elődökre hivatkozik, amikor szükségét érzi, hogy egy keresztény értékeken alapuló igazságosabb állam feladatrendszerét megfogalmazza. Szerinte a keresztény etika jegyében korlátozni kell a közösségi érdekeket semmibe vevő individuális (liberális) kapitalizmust. 252 pontban foglalja össze javaslatait egy szociális indíttatású, a tőke korlátozására épülő állam18 MEZGÁR LAJOS: Sötét gondok. In: Új Fehérvár, 1934. július 29.

19 MEZGÁR Lajos: Mi a csoda! In: Új Fehérvár, 1934. augusztus 12.

20 BFL., VII.5.C 9448/50 sz. 74-75. p. (Mezgár vallomása a népbíróságon.)