Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bácsfainé Hévizi Józsa: Mezgár Lajos tevékenysége
116 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) szervezet kialakítására: „az egyének szabadságát és sorsát emelheti a közösség, és a közös érdekeket szolgálhatja az egyéni szabadság és egyéni sors [...] A keresztény politika mindig erény. Veleje, hogy közösen boldogul az egyes. Nem a közösség kárára, hanem amiként a lánc egyik szemét kiemelem a többi közül, hogy szegre akasszam, és a lánc többi szeme is felhúzódik utána, úgy a keresztény életrendszer nagyszerű összefüggésében egy-egy ember gazdagodása magával emeli a többi embert is. Ahol a többség nem gyarapodik, ott legfeljebb csak kendőzött lopással juthat előre az egyes.” — állítja. egyházi, szegénygondozás módszere című ismeretterjesztő füzetében kifejti, hogy a szegények gondozása az Anyaszentegyháznak legszebb foglalkozása. Joga is, meg kötelessége is: „Az egyháznak karitatív és szociális feladata nem akarja kibérelni magának sem az állampolitikát, sem mást. De a fundamentumot adja [...] Szilárdan építeni csak katolikus hit- és erkölcsrendszerre lehet.”21 — állapítja meg. „Az egyházi élet kifejlődése eljutott végre odáig, hogy az egyházközség területén minden a plébánia kezébe összpontosul. Igaz, ahhoz, hogy valaki ilyen plébános legyen, hát vezéregyéniségnek kell lennie. Vagy tudással, széles látókörrel kell bírnia. A plébános személye az egyházi munka forrása. Az a jó plébános, aki tele van ideával és egyúttal energiával.” — írja, s ez egyben saját ars poetica-ja is, Budafokon minden erejével ezen eszmék megvalósítására törekszik. Budafoki megbízatása egyben azt is jelzi, hogy Shvoy tanácsadóját, kísérletező- munkásvezérét magához közel akarja tudni. A „cselekvő kereszténység apostola” Budafokon Amikor Büttner Ferencet budafoki apátplébánost Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök előterjesztésére XII. Pius pápa kanonokká nevezte ki, Shvoy meghirdette az új állást, melyet a fehérvári egyházmegyében ismert személyiség, Mezgár Lajos teológiai tanár nyert el. „A konyhában nem volt tűzhely, a szobák tatarozás alatt álltak” — írta, amikor november 20-án elfoglalja helyét. Háborús idők jártak. 1944-től hat nagyobb bombatámadás érte Budafokot. A Pannónia utcai iskolába helyeztek el zsidó munkaszolgálatosokat. Nagy Ferenc felsővárosi pappal együtt sok izraelitát megkeresztelnek.22 A plébániát megkeresték vegyes házasságban élők is mentesítési kérelemmel. Fennmaradt Nagy Ferenc lelkész levele Mezgárhoz, amelyben Szatder Andorné munkaszolgálatos zsidó férjének kéri a plébánia igazolását arra vonatkozóan, hogy a feleség és két leányuk keresztények, mert 21 MEZGÁR Lajos: Az egyházi szegénygondozás módszere. Székesfehérvár, 1931. 42. p. 22 PROKÓPIUS GÁBOR: Budafok-felsóvárosi templom története. H.n., é.n. (továbbiakban: PROKÓPIUS.) 26. p.
