Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bácsfainé Hévizi Józsa: Mezgár Lajos tevékenysége
Bácsfainé Hévízi Józsa: Mezgár Lajos tevékenysége 111 Katolikus reformmozgalmak sodrában A Prohászka-követő Mezgár Lajos a KÁLÓT, az EMSZO, a Hivatásszervezet, az Actio Catholica egyik főszervezője volt a székesfehérvári egyházmegyében. „Mezgár Lajos egyházmegyénk egyik kiváló papja volt, aki főleg szociálpolitikai kezdeményezésekkel tűnt ki; de szókimondó nyíltsággal támadta az akkori társadalmi viszonyokat” — emlékezett vissza rá Neményi Lajos.6 A Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezetének székesfehérvári egységének főszervezőjeként agrár-, ipari és értelmiségi tagozatot szervezett. (A Hivatásszervezet 1939. május 20-án kelt belügyminiszteri engedéllyel kezdheti meg munkáját.) Célja a társadalmon belül a gazdasági, szociális helyzetből eredő feszültségek feloldása volt. Szerinte a hivatás- rendi társadalomban „nem maradhatnak meg az erkölcstelen jövedelemhalmozások, az erkölcstelen proletár-nyomorúsággal szemben”. A szervezet alapvető célkitűzésének megfogalmazásakor XL Pius pápa Quadragesimo anno kezdetű szociális enciklikájára a támaszkodott: „A termelt javak csak méltányosan halmozódjanak a birtokosoknál, ellenben bőségesen jussanak a munkásoknak, mert nincs gazdasági rendszer erkölcsi viszonylat nélkül [...] Az erkölcs a gazdaságnak, a magánéletnek, a közéletnek igazi alakító ereje.” Az értelmiség legfontosabb feladatának a „közös hivatástudat felkeltését” tartja a Hivatásszervezeten belül. Három ügyosztályban végezhetik munkájukat: a szociális nevelésben (nemzettudat, népi 6 A fehérvári püspöki levéltár egy négyoldalas, 1986. augusztus 15-én kelt visszaemlékezést őriz tőle, melyben bemutatja az Uj Fcbénár szerkesztésének körülményeit. A lapot 1938-ban kellett átvennie Mezgártól. A szerkesztőségben egyetlen munkatársa volt Skorka Lajos újságíró, szerkesztő. A nyomdában 4-5 férfi és 2-3 nő dolgozott. „A lap ellenzéki volt, ezért kormánytámogatást nem kapott, mint a másik két fehérvári újság, a Fejérmegyei Napló és a Székesfehérvári Friss Újság. Az újság példányszáma igen alacsony volt.” Sikerült egy kis befektetéssel a későbbiekben az újságot, az üzletet és a nyomdát kifizetődővé tennie. „Szerkesztőségem éveiben a lap továbbra is ellenzéki politikát folytatott, ami a szélsőjobboldal és a német nyomás idején egyre kiéleződött. így történt, hogy egyik vezércikkem miatt („Tiszta vizet”) az Uj Fehérvárt 8 napra betiltotta a kormány. A német követ követelésére Keresztes-Fischer belügyminiszter írta alá a betiltó rendeletet. A hazai nyilas sajtó, sőt egyes birodalmi német lapok is támadták ekkor az Uj Fehérvárt. Nyilván ennek a politikai magatartásnak lett következménye, hogy 1944. október 20-án a szerkesztőségben letartóztattak és a szomszédos Gestapo parancsnokságára kísértek. Itt már együtt találtam a város számos vezető személyiségét: gróf Széchenyi György főispán, Kaltenecker Viktor felsőházi tag, az ügyvédi kamara elnöke, Csikós Andor a takarék vezérigazgatója, Kenessey Gyula sárbogárdi főszolgabíró, I Talasy Lajos a város közigazgatási tanácsnoka, Reviczky Jenő őrnagy, a hadtest D tisztje, Bilkey Ferenc felsővárosi esperes plébános és én voltunk együtt.” Innen a kihallgatások után Velencére, a Gschwindt-kastélyba vitték őket, ahol a nyilas őrség élén német parancsnok állt. Végül a komáromi Csillag-erődbe kerültek, ahol 70-en voltak egy cellában, s talán ezren foglyok összesen. Közöttük volt 12 katolikus és egy református pap. „A Csillageródből indult minden héten egy marhavagonokból álló szerelvény, amely a foglyokat Dachauba vitte, az ottani koncentrációs táborba. Hetven fogolytársam közül négyen jöttek haza onnan élve.” — írja. O Skorka Károlynak köszönhette kiszabadulását. Leírja, hogy a nyilas Számonkérő Szék fegyveresei vitték el 1945. február 8-án Shvoy Lajos megyéspüspököt többekkel együtt. Az Új Fehérvár a város ostromáig jelent meg, a lapot gondozó, a püspökség tulajdonában álló Vörösmarty nyomdát államosították.
