Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bácsfainé Hévizi Józsa: Mezgár Lajos tevékenysége

112

Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007)

kultúra, munkáskultúra ápolása); a szociális szervezésben (munkaadók — munkavállalók együttműködése); a szociális gondozásban (karitatív munka, népességpolitika, a munkások helyzetével kapcsolatosan a bérkérdések, munkaviszony, táplálkozás stb.)

Nem állt meg az elmélet szintjén, amit tudott megvalósított. Kora reggeltől késő éjjelig dolgozva tanfolyamokat, esti elemi, polgári, gimnáziumi oktatást szervezett a munkásoknak, vezette bérköveteléseiket, sztrájkjaikat és személyesen járt el a csendőrségen, rendőrségen, hogy megvédje a munkásvezetőket, vagy az üzemekben tett meg mindent azért, hogy ne bocsássák el őket a szervezkedésük miatt. Délutánonként és esténként az egyesületi helységekben a munkások között tartózkodott. A székesfehérvári Öreghegyen kisgyermekek nyaraltatására nyári tábort létesített, melynek költségeit a leányokkal alapított Karitás~ kézimunka vállalkozásából fedezett. Napközi otthont szervezett az éhező gyerekek segítésére. Bejáró falusi diákok és iparos tanoncok részére menzát létesített. Cselédelhelyező irodát szervezett a falusi lányokról való gondoskodás céljából. Egy egyesületi munkára általa bérelt lakásban 4 ágyat tartott fenn átmeneti szállásul azoknak, akik időszakosan, önhibájukon kívül vagy családi okból fedél nélkül maradtak, s akik addig éltek ott, ameddig végleges megoldást nem találtak számukra.7 Mintegy 3000 emberről gondoskodott, s ha szükséget szenvedtek valamiben, „vagontételben vásárolta és szállította a városban nem kapható cikkeket [...] ő volt a munkások atyja városunkban”.8 Keresztes Sándor szerint Mezgár arról volt híres Fehérváron, hogy még sztrájkot is szervezett.9 Támogatta az építőmunkások sztrájkját, maga szervezte a bakancskészítők munkabeszüntetését. A bauxitbányamunkások és a bőrgyáriak bértárgyalásaiban közvetített. A Weiss és Túli bőrgyár munkásai egészségtelen munkakörülményei miatt állandóan szót emelt a tisztiorvosnál, mivel a munkásokat a csersavas hordókba és tartályokba kényszerítették be, és más életveszélyes munkáknál sem biztosítottak védőszereket, hiányzott a mosdó, a WC. A festőipari munkások bér- mozgalmait párt- és vallási különbség nélkül szervezte, érdekükben eljárt munkaadóiknál, vezette bérmozgalmaikat. S hogy szervezkedés miatt őket ne bocsáthassák el, inkább saját maga tárgyalt a mesterekkel, vagy pedig arra késztette őket, hogy küldötteket küldjenek a megbeszélésekre. „Neki köszönhetjük, hogy olyan munkabéreket tudtunk kiharcolni Székesfehérvárott, hogy abból meg is tudtunk élni, mert egyedül ő segítette a városunkban a munkásságot harcolni a kapitalistákkal, munkáselnyomókkal szemben.”10 — írták későbbi tanúvallomásukban. Természetesen mind7 Mezgár saját védekezése illetve a bőrgyári munkások levele tevékenysége igazolására a népügyészséghez. Budapest Főváros Levéltára (továbbiakban: BFL.), VTT.5.e (= Budapesti Büntető Törvényszék) 9448/50 95. 190. p.

8 Uo. 165. p. (A székesfehérvári munkások által aláírt nyilatkozat.)

9 Keresztes Sándor saját visszaemlékezése, 2004. április 8.

10 BFL., VII.5.e 9448/50 sz. 180. p. (festóipari munkások tanúsítványa, 1947. április 16.)