Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban

Tengely Adrien: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés

9

nem ment zökkenőmentesen.26 Különösen Erdélyben keltettek ezek a rendeletek nagy felháborodást a magyar lakosság körében, ahol a legtöbbször a vegyes nemzetiségű iskolákban a magyar tanítási nyelvet meg akarták változtatni a rendelet értelmében. Ennek hatására az ottani református egyházközségek inkább sorra visszakérték az állami kezelésbe korábban átadott iskoláikat.27

Jászi nemzetiségügyi miniszterben is felmerült a gondolata annak — hasonlóan Persián elképzeléséhez —, hogy a nemzetiségi területeken külön egyházi kormányzatokat létesítsenek. Jászi december 2-án felvetette Lovászy kultuszminiszternek egy külön szlovák evangélikus egyházkerület felállításnak ötletét Eperjes székhellyel, amely a szlovák közvéleményt Magyarország irányába hangolhatta volna, ugyanis eddig a felvidéki evangélikus szlovákság három különböző egyházkerületbe volt beosztva, éppen azért, hogy tömörülésével nehogy a magyar szupremáciát veszélyeztesse.28 Az Evangélikus Egyház elnöksége is helyénvalónak látta eg}’ ötödik, szlovák püspökség felállítását, az elé semmilyen akadályt nem gördített,29 azonban ennek létrehozására már nem maradt idő.

Időszakunkban a forradalom után általános jelenség volt a soknemzetiségű Magyar Katolikus Egyházban, hogy a nem magyar ajkú hívek az anyanyelvükön értő és jól beszélő papot kértek egyházi főhatóságuktól maguknak, illetve hogy a misenyelv megváltoztatását kívánták az extraliturgikus részek esetében, amelyeket eddig sok helyen a nemzetiségi hívek ellenére magyarul mondtak.30 Különösen a Veszprémi egyházmegye német lakossága bombázta ilyen kérésekkel az egyházmegyei hatóságot,31 de ez más német területen is gyakori volt.32 Azonban annak ellenére, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter 234.806/1918. számú rendeletében felkérte a katolikus püspököket, hogy tegyenek róla, hogy a lelkipásztorok a gondozásukra bízott hívek nyelvét mindenütt megfelelően bírják,33 valamint hogy gyakran maguk az esperesek vagy plébánosok kértek egyházi főhatóságuktól a nemzetiségi hívek nyelvén jól tudó káplánt,34 ez nem

26 TENGELY ADRIENN: Az oktatási nyelv megváltozása 1918 vegén az rk. elemi népiskolákban. In: Pécsi Szemle, 2005. nyár 52-57. p.

27 Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára. Ig.Tan. 1/91/1918/3., 1/91/1918/10., 1/91/1918/31. sz.; RL. C/197 17. d. Tóth Lajos 1918. december 1-i levele.

28 RL. C/197 30. d. Min. Jászi Oszkár 1918. december 2-i levele.

29 Evangélikus Országos Levéltár (továbbiakban: EOL.) Egyházegyetem Elnöki értekezlet jegyzőkönyvei (1918. december 5. 6.)

30 Raja (Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár [továbbiakban: KFL.] I.l.a. Generalia de Archidioecesis 536/1919. sz.), Pomogy (Győri Egyházmegyei Levéltár [továbbiakban: GyEL.J Egvházkorm. 2051/1919. s2.), Püspökbogád (PPL. Esp. Pécs 1918)

31 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár (továbbiakban: VÉL.) AD 1547/1919., 6228/1918., 6007/1918., 6664/1918., 1206/1919. sz.

32 ppL,. 4836/1918. sz.; GyEL. Egyházkorm. 1511/1919. sz.

33 PL. Csernoch 1919 Cat. 13. 249. sz.

34 PPL. 5139/1918., 4891/1918. sz.; PPL. Esp. 1918 Valpó.