Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban
10 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) volt mindig akadályoktól mentes. Például nagy botrány közepette történt ez meg az érsekújvári ferences templomban, ahol a szlovák hívek ilyen kérésétől a házfőnök mereven elzárkózott, olyannyira, hogy végül a szlovákok a kormánytól kérték igazukat35 és csak Persián távirata oldotta meg a helyzetet, aki utasította a házfőnököt, hogy haladéktalanul tegye lehetővé a szlovák hívek részére a mise alatt az anyanyelvű ájtatosságot.36 A Református Egyház A Református Egyház a november 11-i megbeszélésnek megfelelően meg is indította az akciót. Különösen a Tiszáninneni — mely magába foglalta Kárpátalja egy részét és a keleti Felvidéket is — és a Tiszántúli egyházkerületben — amely alá tartozott Kárpátalja másik része és a Bánság — volt fontos a munka, mivel ezek nagy nemzetiségi területeket is magukba foglaltak. Az Erdélyi egyházkerület szintén vegyes nemzetiségű területén a román megszállás miatt ekkor már aligha lehetett ilyen tevékenységet folytatni. Ennek megfelelően ebben a két egyházkerületben bontakozott ki leginkább az akció. A Tiszáninneni egyházkerületben december 7-én Czinke István helyettes püspök bizalmas levelet intézett az esperesekhez, amelyben ismertette a kormány kérését és ajánlott módszerét és felkérte őket, hogy egyházmegyéikből kérjék magukhoz a nemzetiségi falvakban szolgáló lelkészeket és közöljék velük a fentieket bizalmasan. Czinke bizalommal írja: „Mi ígéretek nélkül is teljesítenők hazánk iránti kötelességeinek, hiszen az ő élete a mi életünk is.”37 Azonban az akció tényleges lefolyásáról csak a Tiszántúli egyházkerületből értesülünk, ahol Baltazár püspök értesítette az espereseket a kormány kéréséről.38 A nagybányai esperes lelkésztársaival a Körös völgyére nézve úgy vélekedett, hogy a gyülekezetek szervezkedése céltalan és csak az vezethet eredményre, ha ellenkező nyomást indítanak meg az elszakadó nemzetiségi mozgalmakkal szemben, mégpedig — amennyiben lehetséges — egy nem magyar személy által, kinek befolyása van honfitársai körében. Ezt úgy képzelte el, hogy az egyes községekben népgyűléseket tartanának, majd az összes község bevonásával együttesen kimondatnák a Magyarországhoz való ragaszkodást, januárban pedig egy monstre küldöttség — amelynek tagjait az egyes községekből delegálnák — Budapesten, 35 Magyar Országos levéltár (továbbiakban: MOL.) P 233 3. cs. 1185/1918., 1211/1918., 1232/1918, 1244/1918, 1264/1918. sz% 36 MOL. K 803 (PTI. 606. f.) 8. őe. Persián 1918. december 3-i távirata Mejzon Jánosnak. 37 Sárospataki Református Kollégium Levéltára. P/9 2963/1918. sz. 38 TtRRL. I.l.c.22. A nagyváradi lelkész 1918. december 19-i levele; TtRRL. I.l.e.22. A körösvölgyi akció terve; TtREL. I.l.e.22. A szentesi esperes 1918. december 18-i levele; RL. C/197 29. d. 1918. 191. sz.
