Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - RECENZIÓK - Papp Vendel: Erdélyi Gabriella: Egy kolostorper története

Recenziók

Erdélyi Gabriella: Egy kolostorper története. Hatalom, vallás és mindennapok a középkor és az újkor határán.

Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 2005. (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok, 38.) 275 + XVI old.

Az Egy hadtörténeti Szemle olvasóit valószínűleg nem lepi meg Erdélyi Gabriella új könyvének témája (vö. 2002. 1. sz.). A három fő rész (A konfliktus — A tanúkihallgatás — A kolostori élet válsága és reformja) viszonyát bevezető gondolataiban határozza meg a szerző: a körmendi kolostorper történed rekonstrukcióját köved a Rómában fennmaradt tanúkihallgatási jegyzőkönyv formai vizsgálata, majd erre támaszkodik a történed antropológiai elemzés, mindez végül egy reformációtörténeti kitekintésbe torkollik. (Reform és reformáció: a választás esélye, 13-14. p.)

A metodikai útmutatás szerint (14-15. p.) az elemzés a következő módszereken alapul: az új francia társadalomtörténed iskolán, az olasz mikrotörténelmen és a Bourdieu-féle szociológiai modellen. Az ügy természetéből következően a mindennapok kultúrájának vizsgálatán belül a per szereplőinek főleg a vallási magatartása, világképe kerül előtérbe, ami indokolja a reformációkutatás újabb irodalmának felhasználását.

1. A Bakócz Tamásnak a szerzetesrendek irányában folytatott politikáját, és az őt birtokosként is érintő szentszéki eljárást változatos források bevonásával elemzi az első nagy fejezet. (21-60. p.) A szerző a ferenceseken és az ágostonosokon kívül tekintettel van a bencés és a premontrei reformra is, s figyelme ezentúl kiterjed a 15. századi hazai obszerváns reformkísérletekre. A Vatikánban fennmaradt periratokon, illetve Magyar- országon őrzött okleveleken kívül nagy segítséget nyújtanak a rekonstrukcióban az ágostonosok római levéltárának regisztrumkötetei is. Az önmagában is kerek tanulmány árnyalt megközelítésre törekszik, s sikerül a korábbi irodalom több elsietett következtetését és feltételezését meggyőzően cáfolnia.

2. A konfliktus mélyebb rétegeinek feltárását a jegyzőkönyvnek nyelvi és narratív elemzése teszi lehetővé. (61-126. p.) Ennek során szemléletesen tárul fel a jegyzőkönyv struktúrája, a szöveg genezise lépcsőkre bomlik (betűből szó, szóból betű, nyelvi váltások), megtörténik a szövegből kibontható dialógusok tipizálása. (70-72. p.) Erdélyi Gabriella aprólékosan értelmezi a tanúkihallgatást vezető bíró, Attádi Márton és a jegyzőkönyvet formába öntő írnok, Miletinczi János feladatát és kritikusan értékeli teljesítményüket. Ezután kerülnek terítékre a főszereplők, azaz a 49 tanú. Ahogy ezt a szerző a szóba jöhető helyi vonatkozású források bevonásá