Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Kornél: Egyházi önállóság kérdése Örményországban: az 506-os és az 555-ös dwini zsinatok tanításai és Khalkédón
40 Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006) után szerzett meg a Szászánida Irán a Kelet—Római Birodalommal való megegyezése után (428). Ez azért fontos, mert az örmények pátriárkája, a katholikosz, e területen székelt. Jóllehet Vers arm éniát, mint megnevezést a korabeli örmény források sosem használták, mivel a korabeli örmény dokumentumokból csak a Hayk’ (Örményország), vagy Mec Hayk’ (Nagy- Örjnényország) megnevezést használták. A címben megfogalmazottakra rátérve, a két zsinat tanításait, illetve annak körülményeit Karekin Sarkissian kutatásai szerint inkább a Kelet—Római Birodalommal való politikai csatározások végeredményeként, mint sem Konstantinápollyal, vagy Rómával való vallási viták következményeként lehet megmagyarázni.7 Az örmény történeti hagyományban a khalkédóni egyetemes zsinat hivatalos elítélésével kapcsolatban két dátum áll mind a mai napig a tudományos kutatás rendelkezésére. Ezeket a döntéseket a 6. században, az akkori örmény székvárosban (pontosabban Persarmenia székhelyén), Dwinben,8 9 * az örmény nemzeti zsinatokon hozták meg. Az egyik dátumról szolgáltat pontos értesüléseket V. „Történész” János katholikosz (Yovhannés Drasxanakertac’i,,Patmabari ’)9 (899—928) által a 10. század elején összeállított történeti munkája az Örményország története (Patmut’mn Hayoc).w Ezenfelül fontos hivatkozásokat találunk olyan kvázi—kortárs örmény történetírók munkáiban, mint Uxt’anés püspök,11 illetve Movsés Kalankatwac’i (vagy más néven Movsés Dasxuranc’i) krónikáiban.12 Az előbbi történetírók leíráSARKISSIAN, K.: The Council of Chalcedon and the Armenian Church. New York, 1975. (továbbiakban: SARKISSIAN, 1975.) 4-21., 42., 44-45. p.; GARSOIAN, N.: Quelques précisions préliminaire sur le schisme enter les églises byzantine et arménienne. In: L’Arménie et Byzance. Histoire et Culture. Paris, 1996. (továbbiakban: GARSOIAN, 1996.) 99—100. p. GARSOIAN, N.: Nersés le Grand, Basile de Césarée et Eustathe de Sébaste. In: Revue des études arménienties, 1983. 150—158. p. 9 _ Yovhannu kat’olikosi Drasxanakertac’woy Patmut’iwn Hayoc’ Ed.: EMIN, M. Tiflis, 1912. (V. János katholikosz: Örményország története; továbbiakban: DRASXANAKERTAC’!, 1912.) 62—65. p.; Angol nyelvű fordítása: DRASXANAKERTAC’!, YOVHANNÉS: History of Armenia. Ed. and tr.: MAKSOUDIAN, K. Adanta, 1987. (továbbiakban: MAKSOUDIAN, 1987.) 121—123. p. Jómagam mindkét munkát használtam. Komoly forrásértéket képvisel továbbá az örmény egyházfő katholikosz listája, amely Világosító Szent Gergelytől egészen a 9. század elejéig adja meg az Örményországban regnált egyházfők ponüfikátusát kiemelve, hogy7 milyen viszonyt ápoltak a khalkédonita ortodox egyházzal. A forrást kiadta. BOISSON—CHENORHOKIAN, P.: La liste des patriarches Arméniens par la Catholikos Yovhannés Drasxanakertac’i (X. siede.) In: Revue des études arménienties, 1990—1991. 185—205. p. Uxt’anés epsikoposi Patmut’iwn Hayoc’ ValarSapat, 1871. (Uxt’anés püspök: Örményország története; továbbiakban: UXT’ANÉS, 1871.) 47-49. p.; Girk’ T’lt’oc’. Tiflis, 1901. (Levelek könyve; továbbiakban: GlRK’T’LT’OC’, 1901.) 177-178, 183. p. Francia nyelvű fordítását Michel Tallon adta ki: Le Livre des lettres. Ed. et tr.: TALLON, M. Beyrouth, 1955. (jómagam az eredeti klasszikus örmény nyelvű kiadást használtam.) GARSOIAN, 1996. 101. p. KALANKATWAC’I, MOVSÉS: Patmut’iwn Aluanic’ asxarhi. Fid.: Arak’ELYAN, V. Erewan, 1983. (Movsés Kalankatwac’i: A kaukázusi Albánia története; továbbiakban: KALANKATWAC’I, 1983.) 269—271. p. Angol nyelvű fordítása: The History of the Caucasian Albanians by Movsés Dasxuranc’i. Ed. and tr.: DOWSETT, CH. London, 1965. E kötet második kiadása New York—ban jelent meg 1975-ben. Jómagam az örmény kritikai kiadást használtam.
