Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: A papok templomából a gyülekezet templomába vezető út
A pap templomából a gyülekezet templomába vezető út 103 IV. /1. Katolikus templomok híveiről szóló állítások (a gyakoriság sorrendjében) — engedelmesek — igaz katolikusok — kegyesek — eretnekség fertőzte őket IV./2. Bizonytalan felekezetű templomok híveiről szóló állítások (a gyakoriság sorrendjében) — eretnekség fertőzte őket — titkos eretnekek IV./3. Eretnek templomok híveiről szóló állítások (a gyakoriság sorrendjében) — elvetemült eretnekek — rebellisek, makacsok, keménynyakúak A legfontosabb következtetés ezeknek a viszonylag kis területen, egymással szomszédos falvakban keletkezett állításoknak az alapján az, hogy az evangéliumi tanítások hatását a katolikus egyszerű ember tárgyalása nélkül nem lehet mérlegelni. Az, aki katolikus maradt, éppen úgy hallott az új eszmékről, mint mindenki más. Ugyanígy: jelen lehetett teológiai vitákon, és vitatkozhatott prédikációkról. A vizitátorok itt idézett kijelentései szerint megtörténhetett, hogy a szentséget valaki egy szín alatt vette ugyanabban a templomban, amiben mások két szín alatt kapták. Vagy katolikus misét hallgatott abban a templomban, amiben más alkalommal lutheránus misét celebráltak. Ráadásul ilyen esetekben ugyanaz a pap szolgált neki és azoknak, akik a régi kegyességet elhagyták. Továbbá kétségtelenül találkozott olyan emberekkel esetleg szomszéd falvakból, ahol eltávolították a szentségeket a templomból. Látott szakállas papokat és tudhatta, hogy közülük sokan látogatták a betegeket a szentséggel, vagy anyanyelven celebrálták a misét. Nem lehet azt állítani, hogy azok, akik katolikusok maradtak, egyszerűen a szokáshoz ragaszkodtak volna. Egyrészt őket is elérték az új tanítások. A két szín alatti áldozás nem számított eretneknek, ha megszentelt borral és ostyával történt. És a szabadság egészen odáig terjedt, hogy a katolikus papoknak lehetett családjuk. A vizitátorok erről az egyszerű emberektől értesültek. Úgy tűnik azonban, ha a pap igaz katolikus módra prédikált és úgy szolgáltatta ki a szentségeket, a család nem számított. Mi volt a gyülekezeti tagok véleménye? A családos pap talán valamivel közelebb állt hozzájuk, mint a nődén, aki sajátos módon élt a világban. Másrészt az emberek választhattak. Egyesek úgy döntöttek, hogy el- hagyják a római egyházat, mások úgy döntöttek, hogy megmaradnak benne. Az utóbbiak tényleg nagyon különböztek az eretnekektől? A
