Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: Cselekedetek és eszmék. Vallási ellenállás a fraknói uradalom négy gyülekezetében (1638)
Vallási ellenállás a fraknói uradalom négy gyülekezetében (1638) 89 vagy az úr újabb parancsolatának engedve fog áttérni, 9 családfő akkor katalizál, ha továbbra is két szín alatt veheti az úrvacsorát, 6 családfő feltétel nélkül megígéri, hogy záros határidőn belül áttér, 6 családfő végül azt a választ adja, miszerint a jövőt illetően egyelőre bizonytalan. Pusztán logikai alapon azt lehetne gondolni, a válaszok között van valami korreláció. Logikus lenne például az, hogy az első kérdésre közömbös választ adók a jövőbeli áttérést valamilyen formában vállalók között legyenek, vagy a nagyon tájékozottak ragaszkodjanak makacsul a vallásukhoz. A valóság nem feltétlenül így alakult. Christian Wolff, aki a szentségekről vitatkozott és a jegyzőkönyvből az is érzékelhető, miszerint a bizottsággal szemben fölényes volt, tényleg elutasította a jövőbeli áttérés gondolatát. De ott volt Fraknóalján vág}7 Neustiftben Georgius Prunhuber, aki első válasza szerint az uraság parancsára azért nem tért át, mert nem tudott róla, és vallása tanításaiban tökéletesen tájékozatlanul öt szentséget hitt, ezek „1 coena, 2 sanguis, 3 baptismum, 4 matrimonium, 5 ordo”, de azt közölte, miszerint „vult manere usque ad mortem”.27 A három kérdés közül végeredményben a leglényegesebbről, a felekezeti tájékozottságot firtatóról van a legkevesebb értesülésünk. Kézenfekvő azonban az a feltételezés, miszerint éppen a megkérdezettek szintjén elvárható, lényegében helyes feleleteket nem jegyezték fel. Ez a feltételezés abból adódik, hogy — bár nyilvánvalóan a szentségek számára vonatkozott a kérdés, mert a feljegyzett válaszok minden esetben a szentségek számával vannak kapcsolatban — csak elképesztő tájékozatlanságról vagy feltűnő tájékozottságról valló válaszok vannak a jegyzőkönyvben. A válaszadók többsége tehát valószínűleg egyszerűen megnevezte az evangélikusok két szentségét, a keresztséget és az úrvacsorát. A téves válaszokból pedig az derül ki, hogy a hívek a két szentség közül az úrvacsorának tulajdonítottak mindennél nagyobb jelentőséget. A jegyzőkönyvben feljegyzett 3 téves válasz nem egyszer több szentséggel együtt vagy nagyon furcsa szövegösszefüggésben, de 20 esetben tartalmazza az úrvacsorát. Furcsa szövegösszefüggés például az, amit a jegyzőkönyvbe így vettek fel: „fatetur... 2 sacramenta, quae sunt 2 species”,28 vagy az, ahogyan a jegyzőkönyv szerint Andreas Machel mondta: „Scriptum est, quotiescunque societis et quotiescunque bibetis, tot sunt sacramenta ex calice Domini”.29 Az úrvacsorát meg nem nevezők egy része félreértette a kérdést. Ok ilyen válaszokat adtak: „dicit se., credere 3 Evangélistáé, Mattheum, Marcum et Sanctum Paulum”,30 illetve Joannes Mandelnél ezt írták be: „credit tamen in sua evangelica professione esse 3 37 129. p. M 113. p. » 119. p. » 124. p.
